Jelenlegi hely

Neked főztem, egyél még!

A feeder, aki kórosan „zabáltat”
Általában az ötvenes-hatvanas hölgyek e játszma ételosztó játékosai

„Szedjél-vegyél… Ezt is kóstold meg, fér még beléd, neked csináltam! … Nem ízlett, hogy csak ennyit ettél?!” 

Aligha akad olyan magyar család, aki ne ismerne az étkezőasztal mellett vérig sértődő édesanyát vagy nagymamát, ha a párja vagy gyermeke nem szed két-három emberes adagot a főztjéből. Ha ez már megtörtént valakivel, annak emlékei között felsejlenek a fentiekhez hasonló, olykor sértettséget sugalló, akár zsaroló stílusú mondatok is. A magyar gasztro- és étkezési kultúra „ebédlőasztali protokollja” közé tartoznak ezek. A családszociológia tankönyvek is az anyát jelölik meg gondoskodó máterként, a család stabil pontjaként. A mitológiában Juno, mint a római főisten felesége a házi tűzhely őrzője, tehát a párhuzam nem ördögtől való.

Elemezzük a körülöttünk evő, túlsúlyos férfiakat „etető” világot! Általában az ötvenes-hatvanas hölgyek e játszma ételosztó játékosai, s férjeik – rosszabb esetben fiaik – az evős-etetett áldozatok. Megjegyzem, sokszor tudtukon kívül. Sokuk már kórosan elhízott, mindazonáltal hangos és értő gasztronómusok, a fejedelmi lakomák élvezői – ez utóbbit bőszen hangoztatják is.

Ám már a nemzetközi szakirodalom is megnevezi a kórt: a betegség (jelenség) neve feederism. Mivel a fogalom a szaktudományban is új, tetten érhető némi bizonytalanság mind a pszichopatológiában, mind a diagnosztikus kritériumokban. Ha a szaktudomány iskolateremtő teoretikusainak (Freud és Jung) elméleti bázisát a feederism vizsgálati fókuszával vesszük górcső alá, azt találjuk, hogy a változókort követően a szexuális energia áthelyeződhet egy másik képzet-elemre. Ez a feederek esetében nem más, mint a partner arcán látott öröm, az ő jóllakottság-érzésének visszajelzései, amit a feeder által elkészített étel váltott ki.

Nem akadémiai értekezés, inkább közérdekű-ismeretterjesztő besorolású szakirodalom Kathy Charles és Michael Palkowski szerzőpáros tollából az a könyv*, amelyben a szerzők tucatnál több feederrel és feeder-párral élő személlyel vettek fel mélyinterjút. Igyekeztek feltárni az általuk „szexualizált súlygyarapodásnak” nevezett jelenség felszín alatti világát. Munkájukat multidiszciplináris szemlélettel, azaz pszichológiai és szociológiai fókusszal egyaránt elemzik. Logikusnak hat tehát e párhuzamot a feederism-mel összevetni, ugyanis gerontoszociológiai és szexuálpszichológiai evidencia ma már, hogy a változókort követő időszakban a testi együttlétek száma radikális csökkenést mutat az ötvenes életévek elejéhez képest. Így a szexuális élet ritkábbá válásából származtatható az is, hogy ezen örömforrások helyére akár az etetés, főzés, az étkezéssel kapcsolatos örömszerzés is léphet. A Lesley-Vasey szerzőpáros** esetleírásában hangsúlyozza, hogy nagymintás és reprezentatív kutatásuk eredményei szerint a legtöbb etető nő, míg az etetettek nagyrészt férfiak – fordított helyzettel nem találkoztak. Ilyenkor tehát a család nőtagját erotizálhatja a súlygyarapodás kiváltása, hiszen jó étkeket tesz az asztalra, örömforráshoz juttatja párját. Fontos hangsúlyozni, hogy a feeder elsődleges célja nem a súlygyarapítás, hanem az intim kontextusban az étel élvezetének kiváltása, vagy a már el-elmaradó szexuális együttlétek és örömforrások hiátusának kitöltése az etetés, gondoskodás által.

Mivel a jelenség egy új, kevéssé kutatott tudományterület, ezért nincs tudományos konszenzus arról, hogy a modern szakirodalom szexuális devianciának tartja-e a feederism-et. Ennek a paradigmának a tudományos közbeszédben való pontos elhelyezése a tudomány művelőinek jövőbeni feladata lesz. Abban egyetértés van, hogy a klimaxot követő időszakban boldogsághormont vált ki az etetőből, ha örömforráshoz juttatja ételei révén a partnert, s ezt látja is rajta. Az örömöt indukáló gesztus tehát a testzsírok megszerzésének vagy megsegítésének folyamatából származik, s téves teória a magas testsúly elérésének célját feltételezni a feederism-ben.

Családi és népegészségügyi szinten egyaránt fontos tudni e jelenségről, hiszen számos betegség kiváltója a túlsúly és az egészségtelen táplálkozás, s nemcsak az obezitológus szakorvosok, hanem a családorvosok is számos esetben feltételezhetik e jelenséget az elhízott, magas testsúlyú férfibetegeik állapotának hátterében.

 *Charles, K., Palkowski, M: Feederism: Eating, Weight Gain, and Sexual Pleasure. Hardcover, 2015.

 **Lesley L.T. - Paul L. Vasey (2011): Cite as Feederism in a Woman. (40:3), pp 639–645.

   

Dr. Zelena András Ph.D.

docens, BGE KKK Társadalomtudományi Intézet

 

 

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. okóber–novemberi számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Pedig olyan jól megvoltunk…

  • Aki él, az visszatérhet – Válás utáni gyász és remény

  • Mindenért az anya a hibás?

  • A passzív-agresszív anya – „Hiába teszem ki a lelkem…”

  • Félelem a haláltól, az élettől és a változástól

  • A mutyi metaforája – Az ismerősség vonzásában

  • Csalók és becsapottak – Valóságtorzítás, valóság-elrejtés és menekülés a valóság elől

  • Masni nyulat halála napján váltja Egon, a kaméleon

  • Egy párkapcsolat krízise - pszichoterápiás pillanatok

  • Élet – egy új életre várva

  • Agyunk fogyasztásmérője: a pupilla

  • Olyan jó egyedül?

  • Miért elégedetlenek a nők a mellük méretével?

  • A „szeretem” és a „nemszeretem” munkákról

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A lelki gondokat nemcsak a testi adottságokkal való elégedetlenség okozhatja! Vannak, akik ruházatuk és hajviseletük miatt érzik kellemetlenül magukat, mert társaik ezekért...

A harmónia elillan, s a két ember már nem érti meg egymást, egyre inkább sodródnak a szétválás felé.

Amennyiben egy gyerek életéből hiányzik a feltétel nélküli, biztonságot nyújtó időszak, elképzelhető, hogy egész élet

A szülői hatalom fenntartásának, gyakorlásának eszköze általában a pénz, amivel függőségben tudja tartani a gyermeket, a serdülőt, a fiatal felnőttet.

Ha egy kisgyermek azt látja, hogy a szülőnek a biztonságot a mobilja jelenti, akkor hiába mondja neki anya vagy apa, hogy ne kütyüzzön, valószínűleg ő is nagyon akarja majd azt...

„Próbálná ki először az a felnőtt, aki kitalálta!”, „Szegény gyereket teljesen szétszakítják, sehol sincs otthon”.