Jelenlegi hely

Miből lesz a felnőtt agy?

A serdülőkort nem átvészelni, hanem megérteni kell
a következményekkel mit sem törődő kamaszok nem a felnőttekkel akarnak kiszúrni

A világon két probléma van, ami magától elmúlik, ha elég sokáig ignoráljuk: a hó és a serdülőkor. Az újságíró Earl Wilson híres mondása a tudomány hozzáállását is jellemezheti, amely sokáig meglehetősen közömbös volt a kamaszkutatás iránt. 

Míg a csecsemőkorról és a korai fejlesztés módszereiről tetemes mennyiségű szakirodalom áll rendelkezésre, addig senki sem tudja például, hogy milyen egy tipikusan fejlődő serdülő, és miként érdemes a leghatékonyabban támogatni az egészséges fejlődést ebben az időszakban. Pedig a közhiedelemmel ellentétben az agy fejlődése nem zárul le kora gyermekkorban – a serdülőkor az agykéreg második szuperrugalmas fázisa. Ebben a szenzitív periódusban a fejlődés ablaka ismét tárva-nyitva áll a környezeti hatások formáló ereje előtt. Ez óriási lehetőséget jelent a tanulásra, ugyanakkor a képlékeny állapot során sérülékenyebbé is válnak a tinédzserek, számos mentális probléma, viselkedéses zavar, függőség kamaszkorban veszi kezdetét.

A tinik agyát szokták egy olyan új autóhoz hasonlítani, amelyben alacsonyabb állást mutat a kilométeróra. Azonban a serdülő agy még nem az a jármű, amivel egész későbbi életünk során közlekedni fogunk egy ingerteli világban, hanem egy olyan szerv, ami jelentősen különbözik felnőttkori megfelelőjétől. Noha az agy méretbeli növekedése a lányok esetében átlagosan tizenegy és fél, a fiúknál tizennégy és fél éves korra lezárul, fejlődése ezzel nem ér véget... Csak később leszünk képesek egy sor olyan végrehajtó funkció magabiztosabb kivitelezésére, ami ehhez az agyterülethez köthető...

Pusztán a serdülők közötti agyi különbségeknek is komoly szerepe lehet abban, hogy ki mennyire tud szót fogadni, fegyelmezetten viselkedni. A pillanatnyi vágyaik szerint cselekvő, a következményekkel mit sem törődő kamaszok nem a felnőttekkel akarnak kiszúrni, csak érik még a fejükben a prefrontális kéreg, ráadásul a kortárscsoport tetszésének elnyerése is minden eddiginél nagyobb nyomást helyez rájuk.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 2. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2020 június–július

  • Mindennapos manipulatív technikák és kivédésük

  • Koalíciók és félrecsúszó párkapcsolatok

  • Miért nem teszünk a klímakatasztrófa ellen?

  • Milyenek is a magyarok? A személyiség faktorai – 3.

  • Játék „itt, most és akkor” – a pszichodráma

  • Minden a fejben dől el? Test és lélek egysége

  • Amit a lelkiismeretünk diktál?

  • Járvány után… (?)

  • Stressz alatt másképp döntünk?

  • „Mintha minden évben érkezne hozzánk egy újszülött

  • Autizmus spektrumzavar felnőttkorban

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Most az lehet a kérdés, hogy miként alakul át a tanári szerep, ha a tanítás teljes egészében átkerül a digitális plat

Néhány hete egy tízéves szegedi diáklány, Szin Jázmin nagyszerű helyezést ért el a Németországban megrendezett mentális matematika junior-Európa-bajnokságon,...

A Nemzeti Filmintézet (NFI) összesen 90 irodalmi adaptáció, történelmi film, ifjúsági, rajz-, mese- és dokumentumfilm

A kapuzárási pánikról már mindenki hallott, rengeteg film, cikk foglalkozott a témával, ám nem ez az egyetlen válság,

Van egy kiskamasz gyermeke, akinek folyton kiesnek a kezéből a dolgok és a legértékesebb tárgyakat is képes leverni a lakásban? Higgye el, nem azért csinálja, mert nem hallgat...

Sok tanár ilyenkor rögtön azt kérdezi: miért nem veszik komolyan az órámat, miért ilyen lusták?