Jelenlegi hely

Diabétesz és temperamentum kapcsolata

MIKROBIOMTÓL A KÖZPONTI IDEGRENDSZERIG Előadóinkról és a témákról – minden érdeklődőnek 7.
2019.március 9 szombat, Lurdy Ház, 10 órától 14.50-ig

Cikksorozatunkban bemutatjuk konferenciánk főbb témáit és előadóit – Dr. Lukács Krisztina PhD

Dr. Lukács Krisztina PhD

Belgyógyász szakorvos, diabetológus, endokrinológus, a klinikai genetika szakorvosa, az MDT tagja, elnyerte az IDF Europe 2013-as Fiatal Kutatói Díját.

Kiemelt kutatási területe: az 1-es típusú diabétesz genetikája, 2-es típusú diabétesz szövődményei, idegrendszeri tünetei 

Létezik vajon egy speciális "diabéteszes személyiség"?Jól ismerjük az alábbi, tapasztalati úton szerzett megállapításokat, mint például: „az éhezés ingerültté tesz, az evés megnyugtat, az édesség oldja a feszültséget, és ezenkívül jutalmazó szerepe is van”. Sőt! Ha „stresszelünk”, felmegy a vércukrunk – mondjuk –, és akkor nehezen tudjuk fékezni indulatainkat. És valóban. Ezeket az érzéseket igazolható, jól mérhető biológiai eltérések kísérik. Persze nem csak a vércukor tekintetében, hanem a neurotranszmitterek szintjének változását illetően is. Mi vajon az összefüggés az érzelmi életünk és a vércukorszintünk között?  

A konferenciára ide kattintva jelenetkezhet

Miben nyújt segítséget ebben a témakörben Dr. Lukács Krisztina előadása?

Gyakran hallhatunk arról, hogy a kockázatok és szövődmények szempontjából a vérnyomás ingadozása mennyire veszélyes. A hirtelen bekövetkező tenzió-kiugrások/tenzió-esések nagyobb kockázatot képviselnek, mint önmagában a magas vagy alacsony vérnyomásértékek. A vércukor-ingadozás veszélyeiről viszont alig hallhatunk. Az érrendszeri események azonnali, orvosi beavatkozást igénylő állapotok, míg a diabétesz nem fáj, ritkán okoz jól érzékelhető állapotváltozást. Késői érrendszeri szövődményei viszont fatális kimenetelűek lehetnek.

Mire figyeljünk a betegséggel kapcsolatban? Milyen hangulati-idegrendszeri tüneteknek van jelentősége a szövődmények szempontjából?  

Kérdések, amelyekre az előadásból válaszokat kaphatunk:

  • Mi közea hangulatnak a vércukorszinthez?
  • Mi köze a vérnyomásingadozásnak a hangulathoz?
  • Mi köze az inzulinnak a neurotranszmitterek termelődéséhez?

Minden mindennel összefügg!

Ismert, hogy az érzelmi beállítódás közvetlenül befolyásolja a krónikus betegek attitűdjét betegségükkel és a terápiával szemben. A diabétesz egy krónikus betegség, gyakori kísérője a depresszió. Az előadásban felvetődik az a kérdés, hogy a kórképből adódó érzelmi állapotok hogyan határozzák meg az alapbetegséghez való viszonyulásunkat? 

Miért fontos ez a téma? Nos, azért, mert hiába az orvosi igyekezet, a hozzátartozók erőfeszítései, ha a betegnek „nincs ereje” a gyógyuláshoz. Az előadásból megtudhatjuk, mit tehet ilyenkor az orvos, és hogyan segíthet a család.

„A gyógyulás több ember egyidejű akaratának gyümölcse” (dr. Lukács Krisztina gondolatai a gyógyulásról) 

Share

Ez is érdekelhet

A major depresszió a mentális zavarok közé tartozik, mely a gyermekek 1-2 százalékát, a serdülők 4-8 százalékát, míg

Általában a perfekcionista emberről azt feltételezzük, hogy kívül-belül rendben van: tökéletes a ruházata, lakásában

Népbetegségről van szó, világszerte becslések szerint 300 millió, Európában pedig nagyjából 40 millió ember érintett.

A passzív-agresszív módon működő ember jellegzetessége, hogy a környezetével szeretné magát jónak és áldozatkésznek láttatni, és ennek megfelelő visszajelzéseket kapni.

Évtizedek óta tudjuk, hogy a média által sulykolt szépségideál kedvezőtlenül hat a saját testünkkel való elégedettségre, és ebből adódóan önértékelésünkre, lelki közérzetünkre...

A diagnosztizáltan major depresszióban szenvedő gyermekek körében nagyon magas arányú az öngyilkos magatartás.