Jelenlegi hely

A pszichés egyensúly szerepe a fiatalkori allergiás betegségekben

MIKROBIOMTÓL A KÖZPONTI IDEGRENDSZERIG Előadóinkról és a témákról – minden érdeklődőnek 6.
2019.március 9 szombat, Lurdy Ház, 10 órától 14.50-ig

Cikksorozatunkban bemutatjuk konferenciánk főbb témáit és előadóit – Dr. Mezei Györgyi PhD

Dr. Mezei Györgyi PhD

Gyermekgyógyász, allergológus, gyermek-pulmonológus. SE ÁOK I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika

Kiemelt kutatási területe: gyerekkori allergiás légúti betegségek (allergiás nátha, asthma bronchiale), patológiai eltérések vizsgálata, rovarméreg-allergiák kutatása 

„Mi mindenre képes ez a gyerek! Elmegyek egy hétre nyaralni, és ő másnapra befullad! Múltkor is ezt „csinálta” velem. Ahogy hazaértem, jobban lett”.

Gyermekeknél a test és lélek „együttrezgése” könnyebben átlátható jelenség, mint a felnőttek pszichoszomatikája. Szülőként ezt gyakran megtapasztalhatjuk. 

Van-e rosszabb, szorongatóbb érzés a légszomjnál? Különösen akkor, ha ezt egy gyermeknek kell elszenvednie? A fulladás érzése jellemzően minden légúti allergiás-asthmás betegség egyik vezető tünete. Mit tehet a szülő azon kívül, hogy orvosi segítséget kér? A válasz roppant egyszerű: legyen ott a gyermeke mellett.  

Mert: a tünet ugyan a gyógyszertől múlik el – de igazi enyhülést csak a szülő adhat!

A konferenciára ide kattintva jelenetkezhet

Miben nyújt segítséget ebben a témakörben Dr. Mezei Györgyi előadása?

Az előadáson elhangzó ismeretek egyben lehetőséget adnak arra, hogy családi konfliktusaink mögé nézhessünk, elgondolkozzunk a saját gyermekünkkel való kapcsolatunkon, esetleg újraértékelhetjük aktuális tüneteinket vagy az arra alkalmazott terápiákat. Konkréttanácsokat kaphatunk, akár tippeket a gyógyszerbeadás megkönnyítésére – és még sok már praktikát ahhoz a hétköznapi élethez, amelyre egy krónikus légúti betegségben szenvedő gyermeknek és szüleinek szüksége van.   

Kérdések, amelyekre az előadásból válaszokat kaphatunk:

  • Mi köze az interperszonális kapcsolatoknak a tünethez?
  • Mi köze a szülői jelenlétnek a tünetek csökkenéséhez?
  • Mi köze a környezetváltozásnak a tünetek alakulásához?
  • Mi köze a pszichológiának az asthmához?  

Minden mindennel összefügg!

„Mitől vagyok rosszul”?  – kérdezzük orvosainktól. Nos, az allergiás betegségeknél legtöbb esetben konkrét válaszokat kaphatunk kérdéseinkre. Leggyakrabban ilyeneket: glutén- vagy laktózérzékenység, pollenallergia, gyógyszerérzékenység stb. Ezek az egyértelmű válaszok egyben meg is nyugtatnak. Tudjuk, mit kell elkerülnünk és már is jobban érezzük magunkat. A gyerekkori krónikus légúti betegségek viszont állandó gyógyszerszedésre ítélik a kicsiket. Ez már önmagában is kihívás – szülőnek, gyermeknek egyaránt.

Minden gyermekkori betegség esetén, így az asthmában is fontos, hogy ne alakítsunk ki a gyermekben betegségtudatot. Persze, ő megéli, hogy más a helyzete, mint „egészséges” kortársainak, de próbáljuk őt úgy irányítani, hogy a tartós gyógyszerei nem mások, mint segédeszközök a kiegyensúlyozott élethez – és ez ugyanígy érvényes a szülőre is. Ezekben a gyermekkori kórképekben a teljes terápiás támogatás a család mentális egészségének helyreállításával válhat csak teljessé.

„ A gyermek a testével beszél. A jó orvos nem csak a tüdő fölött hallgatózik.” (dr Mezei Györgyi gondolatai a betegségről)

Share

Ez is érdekelhet

Évtizedek óta tudjuk, hogy a média által sulykolt szépségideál kedvezőtlenül hat a saját testünkkel való elégedettségre, és ebből adódóan önértékelésünkre, lelki közérzetünkre...

A félelemre apellálás kifejezetten hatásos technika lehet a meggyőzésben.

A vese betegségeinek lelki okai között a felhalmozódó, tartós stresszhatások felelősek.

Milyen az anyagi stabilitásunk, a megélhetésünk, a jövőnk, mit hagyományozhatunk gyermekeinkre? Ennek megfelelően biztonságot vagy bizonytalanságot élhetünk át.

Amikor az emberek úgy érzik, hogy nincs kontrolljuk az életüket szorongató történések felett, intenzív

Hogyan éltük meg az utóbbi időszakot, sikerült jól hozzászokni a helyzethez?