Jelenlegi hely

„Hardver” vagy „szoftver” a biológiában. Sors vagy valószínűség?

MIKROBIOMTÓL A KÖZPONTI IDEGRENDSZERIG Előadóinkról és a témákról – minden érdeklődőnek 4.
2019.március 9 szombat, Lurdy Ház, 10 órától 14.50-ig

Cikksorozatunkban bemutatjuk konferenciánk főbb témáit és előadóit – Prof. Dr. Szalai Csaba


Prof. Dr. Szalai Csaba

Molekuláris biológus. A Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének egyetemi tanára, az MTA doktora.

Kiemelt kutatási területei a biológiai és orvostudományok: multifaktoriális betegségek genetikai, genomikai hátterének vizsgálata, atherosclerosis, asztma, akut limfoblasztos leukémia farmakogenomikája, és az öregedés genetikai összetevőinek kutatása.

„Kire ütött ez a gyerek?” És kire a szülő? Az öröklődés köznapi értelemben véve a testi jegyekben és a lelki alkatban megmutatkozó hasonlóságokon át értelmezett fogalom. Örök kérdés, hogy mennyi múlik a géneken és mennyi a nevelésen/környezeten? És ez még nem minden! A modern biológia eredményei ugyanis még tovább feszegették az öröklődéssel kapcsolatos kérdéseket, mint például: milyen változásokat okoz az utódok génjeiben a környezeti tényezők szülőkre gyakorolt hatása? Mindezekre a kérdésekre az epigenetika ad választ. Epigenetika: a gének olyan öröklődési formájának vizsgálata, amely nem jár együtt a DNS (örökítő anyag) szekvenciájának megváltozásával, így az epigenetikai módosulások (pl. ételintolerancia) visszafordíthatók. De hogyan történik mindez? 

A konferenciára ide kattintva jelenetkezhet

Miben nyújt segítséget ebben a témakörben Szalai Csaba professzor előadása?

Előadónk a kérdéskörhöz tartozó fogalmak tisztázásán túl foglalkozik a sejtek öregedésének kérdésével is, és beszél arról a belénk kódolt „biológiai óráról”, amely minden eddigi vizsgálati módszernél pontosabban válaszolja meg azt a kérdést, hogy vajon meddig élünk? Milyen esélyeink vannak a hosszú életre? Az előadásból azt is megtudhatjuk, hogy mi magunk hogyan befolyásolhatjuk a saját és utódaink életminőségét/élethosszát. 

Kérdések, amelyekre az előadásból válaszokat kaphatunk:

  • Mi köze az anyát ért hatásoknak a későbbiekben megszülendő gyermekek sorsához?
  • Mi köze az apa viselkedésének a későbbiekben megszületendő gyermekek sorsához?
  • Mi köze a nagyszülők jó vagy rossz szokásainak, viselkedésének a későbbiekben megszületendő unokák sorsához? 
  • Mi köze az „epigenetikai órának” a várható életévekhez?

Minden mindennel összefügg!

A modern biológia egyik alapvető jellegzetessége a komplexitás, az életfolyamatok komponenseinek hálózatosan rendezett és szabályozott rendszere. A genetikai hajlam és az epigenetikai faktorok együtt, összetett módon határozzák meg a biológiai hálózatokat egészségben és betegségben egyaránt. A környezeti (epigenetikai) tényezők közé tartoznak: az anyai hatás a magzati élet során, a táplálkozás, a mozgás, a fertőzések, a mérgek és a hőmérsékleti hatások. Ezek a stimulusok „szoftverként” működtetik az örökölt „hardvert”, a szüleinktől örökölt genetikai adottságok együttesét.

„Vigyázat! A sejtek élettartalmának növelése kétélű fegyver. Jól gyógyítani, csak a biológia törvényeit tiszteletben tartó orvosok tudnak.” (Prof. Dr. Szalai Csaba gondolatai a gyógyításról)

Share

Ez is érdekelhet

A vese betegségeinek lelki okai között a felhalmozódó, tartós stresszhatások felelősek.

Milyen az anyagi stabilitásunk, a megélhetésünk, a jövőnk, mit hagyományozhatunk gyermekeinkre? Ennek megfelelően biztonságot vagy bizonytalanságot élhetünk át.

Amikor az emberek úgy érzik, hogy nincs kontrolljuk az életüket szorongató történések felett, intenzív

Hogyan éltük meg az utóbbi időszakot, sikerült jól hozzászokni a helyzethez?

A jelenlegi koronavírus-járvány rendkívül kemény feladatok elé állította az orvostudományt, a gazdaságot, a politikát

A várandós nők gyakran értetlenkedve mesélik, milyen könnyen kerülnek szélsőséges érzelmi állapotba, akár annak ellen