Jelenlegi hely

„Hardver” vagy „szoftver” a biológiában. Sors vagy valószínűség?

MIKROBIOMTÓL A KÖZPONTI IDEGRENDSZERIG Előadóinkról és a témákról – minden érdeklődőnek 4.
2019.március 9 szombat, Lurdy Ház, 10 órától 14.50-ig

Cikksorozatunkban bemutatjuk konferenciánk főbb témáit és előadóit – Prof. Dr. Szalai Csaba


Prof. Dr. Szalai Csaba

Molekuláris biológus. A Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének egyetemi tanára, az MTA doktora.

Kiemelt kutatási területei a biológiai és orvostudományok: multifaktoriális betegségek genetikai, genomikai hátterének vizsgálata, atherosclerosis, asztma, akut limfoblasztos leukémia farmakogenomikája, és az öregedés genetikai összetevőinek kutatása.

„Kire ütött ez a gyerek?” És kire a szülő? Az öröklődés köznapi értelemben véve a testi jegyekben és a lelki alkatban megmutatkozó hasonlóságokon át értelmezett fogalom. Örök kérdés, hogy mennyi múlik a géneken és mennyi a nevelésen/környezeten? És ez még nem minden! A modern biológia eredményei ugyanis még tovább feszegették az öröklődéssel kapcsolatos kérdéseket, mint például: milyen változásokat okoz az utódok génjeiben a környezeti tényezők szülőkre gyakorolt hatása? Mindezekre a kérdésekre az epigenetika ad választ. Epigenetika: a gének olyan öröklődési formájának vizsgálata, amely nem jár együtt a DNS (örökítő anyag) szekvenciájának megváltozásával, így az epigenetikai módosulások (pl. ételintolerancia) visszafordíthatók. De hogyan történik mindez? 

A konferenciára ide kattintva jelenetkezhet

Miben nyújt segítséget ebben a témakörben Szalai Csaba professzor előadása?

Előadónk a kérdéskörhöz tartozó fogalmak tisztázásán túl foglalkozik a sejtek öregedésének kérdésével is, és beszél arról a belénk kódolt „biológiai óráról”, amely minden eddigi vizsgálati módszernél pontosabban válaszolja meg azt a kérdést, hogy vajon meddig élünk? Milyen esélyeink vannak a hosszú életre? Az előadásból azt is megtudhatjuk, hogy mi magunk hogyan befolyásolhatjuk a saját és utódaink életminőségét/élethosszát. 

Kérdések, amelyekre az előadásból válaszokat kaphatunk:

  • Mi köze az anyát ért hatásoknak a későbbiekben megszülendő gyermekek sorsához?
  • Mi köze az apa viselkedésének a későbbiekben megszületendő gyermekek sorsához?
  • Mi köze a nagyszülők jó vagy rossz szokásainak, viselkedésének a későbbiekben megszületendő unokák sorsához? 
  • Mi köze az „epigenetikai órának” a várható életévekhez?

Minden mindennel összefügg!

A modern biológia egyik alapvető jellegzetessége a komplexitás, az életfolyamatok komponenseinek hálózatosan rendezett és szabályozott rendszere. A genetikai hajlam és az epigenetikai faktorok együtt, összetett módon határozzák meg a biológiai hálózatokat egészségben és betegségben egyaránt. A környezeti (epigenetikai) tényezők közé tartoznak: az anyai hatás a magzati élet során, a táplálkozás, a mozgás, a fertőzések, a mérgek és a hőmérsékleti hatások. Ezek a stimulusok „szoftverként” működtetik az örökölt „hardvert”, a szüleinktől örökölt genetikai adottságok együttesét.

„Vigyázat! A sejtek élettartalmának növelése kétélű fegyver. Jól gyógyítani, csak a biológia törvényeit tiszteletben tartó orvosok tudnak.” (Prof. Dr. Szalai Csaba gondolatai a gyógyításról)

Share

Ez is érdekelhet

„Új, bejósolhatatlan és kontrollálhatatlan” – így írta le John Wayne Mason az 1960-as években, mit jelent legtöbbünk számára egy stresszt keltő szituáció. 

 A szorongás ugyanis kismértékben megmenti az életet, még ha nagymértékben rettenetesen meg is tudja keseríteni.

Valószínűleg kevesen vitatkoznának azzal a kijelentéssel, hogy az iskola időnként rendkívül fenyegető közeg a diákok

Arra keresték a választ, hogy a Covid-19 járvány miatt bevezetett korlátozások miként változtatták meg az emberek fiz

Mindenki által ismert lélektani alapigazság, hogy a gyermekkori élmények, tapasztalatok – legyenek pozitívak vagy neg

Miért – és mikor – zavar minket az, ha megfigyelnek? Mi takargatnivalónk van a világ előtt?