Jelenlegi hely

Stresszelek, ezért fáj a fejem… fáj a fejem, ezért stresszelek

A stressz továbbá fokozhatja a fejfájások gyakoriságát és intenzitását

A fejfájás világszerte elterjedt testi panasz – szinte mindannyian tapasztaljuk időnként, sokan azonban rendszeresen visszatérő változataival küzdenek. 

A fejfájások leggyakoribb formája a tipikusan a fej mindkét oldalán jelentkező, nyomó, szorító jellegű és enyhe-közepes erősségű fájdalommal járó tenziós fejfájás, ami a kutatások alapján 30-78 százalékban fordul elő. A másik leginkább gyakori (a WHO szerint minden hetedik felnőttet érintő) típus az általában féloldali, lüktető, görcsös és jellemzően heves fájdalommal járó migrén, amihez számos esetben hányinger vagy hányás, fényekre és/vagy hangokra való túlérzékenység is társul...

Kutatások szerint a stressz a tenziós fejfájás és a migrén közös, leggyakoribb kiváltó oka (triggere). Maga a fejfájás is stressz forrása lehet, ami végső soron ördögi kör kialakulásához vezethet: stressz hatására fejfájás alakul ki, ami aztán fokozza a stresszt, aminek újabb fejfájás lesz a következménye. Ennek „természetes” folyománya lehet az elkerülő viselkedés, amikor a fejfájásoktól szenvedő egyén megpróbálja elkerülni fejfájásának triggereit. Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelent megoldást, hiszen a stressz nem (mindig) elkerülhető/bejósolható. A helyzetet súlyosbítja, hogy az elkerülés hosszabb távon hozzájárul a szociális aktivitás beszűküléséhez, a társas támogatás csökkenéséhez – ami pedig újabb stresszforrás. Ráadásul arra vonatkozó eredmények is vannak, hogy a stressz hirtelen csökkenése is triggere lehet a fejfájásnak; ennek tipikus példája a dolgos munkahét után, a hétvégi „leeresztéskor” jelentkező fájdalom. A stressz továbbá fokozhatja a fejfájások gyakoriságát és intenzitását, illetve hozzájárulhat a fejfájás krónikussá válásához – talán nem is szükséges kiemelni: mindezek a stressz további forrásai lehetnek... A szervezet válaszát a környezeti ingerekre az agy szabályozza –  folyamatosan döntést hoz arról, hogy az adott szituáció stresszesnek tekinthető-e vagy sem, igényli-e az erőforrások mobilizálását vagy sem.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 1. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. augusztus–szptemberi számában
ezekről olvashat:

2020 augusztus–szeptember

  • Én igazán empatikus vagyok – A házasságok 8. hazugsága

  • Mi csak védeni akarunk téged!” – Helikopterszülők

  • A félelemre apellálás a meggyőzésben

  • Külföldön élő magyarok

  • Mi is az az intelligencia?

  • Gyerekek válás után – A váltott elhelyezés

  • Családi kassza – gyerekszemmel

  • Soha ne rázd meg a kisbabát!

  • „Szemünk fénye” az óvodában

  • Mit őriz az iskolaőr?

  • Éjszakai mozdulatok

  • Az autizmus színei

  • Villanófényben

  • A placebo-hatás

  • Segíthetek?

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A félelemre apellálás kifejezetten hatásos technika lehet a meggyőzésben.

A vese betegségeinek lelki okai között a felhalmozódó, tartós stresszhatások felelősek.

Milyen az anyagi stabilitásunk, a megélhetésünk, a jövőnk, mit hagyományozhatunk gyermekeinkre? Ennek megfelelően biztonságot vagy bizonytalanságot élhetünk át.

Amikor az emberek úgy érzik, hogy nincs kontrolljuk az életüket szorongató történések felett, intenzív

Hogyan éltük meg az utóbbi időszakot, sikerült jól hozzászokni a helyzethez?

A jelenlegi koronavírus-járvány rendkívül kemény feladatok elé állította az orvostudományt, a gazdaságot, a politikát