Hirdetés
Mannhardt András
Mannhardt András
pszichológus, ismeretterjesztő újságíró

Stresszevés, új megvilágításban

Ezerszer láttuk a filmvígjátékokban: a szerelmi bánattól szenvedő főhősnő bekuckózik a tévé elé egy nagy doboz bonbonnal vagy egy bödön fagyival, és bánatos tekintettel csak eszi, eszi az édességet. No persze sokaknak nemcsak a filmekből ismerős az ilyesmi… 

Stresszevés, új megvilágításban

A stresszevés – melyet angol nyelvterületen inkább vigaszevésként vagy érzelmi evésként határoznak meg – mindenki által ismert és érteni vélt lélektani jelenség. Lényege, hogy ha valaki tartósan vagy alkalomszerűen fokozott stresszt él át, akkor előfordulhat, hogy „az evésbe menekül”, vagyis a szükségesnél, egészségesnél jóval több ételt fogyaszt, mégpedig általában a cukros, zsíros, magas szénhidráttartalmú „tiltott” ételekből. A stresszevés célja nem az éhség csökkentése, a szervezet tápanyagokkal való ellátása, hanem az örömszerzés: az ember azt reméli, hogy az evés okozta élvezet enyhíteni fogja a lelkét gyötrő negatív érzelmek hatását.

Hirdetés

Elterjedt nézet, hogy a stresszevés a csecsemőkorban kialakult tanulás eredménye: ha a szülő nem tudja pontosan, miért sír a baba, először enni ad neki, hátha éhes. Így azután rögződik is az inger–válasz kapcsolat; bármi is a kellemetlenség forrása, teli pelenka, hasfájás, vagy az, hogy a baba megijedt valamitől, a megoldás első lépése az evés.

Az „egyetlen örömforrás”

A vigaszevésről szóló cikkek mindig hangsúlyozzák, hogy ez a reakció a stresszkezelés helytelen formája, hibás megküzdési stratégia, hiszen nem a negatív érzelmek kiváltó okával foglalkozik, nem az eredendő gondot próbálja megoldani, csupán figyelemelterelésre, pillanatnyi hangulatjavításra jó. Ráadásul egészségügyi veszélyt is jelent, hiszen a fölösleges kalóriabevitel jelentős túlsúlyhoz vezethet, főleg akkor, ha valaki tartós stresszhelyzetben él – például egy rossz munkahely vagy a nem megfelelő személyes kapcsolatok miatt –, és „egyetlen öröme” az evés.

Megoldásként mindig azt szokták javasolni, hogy az emberek sajátítsanak el problémaközpontú megküzdési stratégiákat, melyekkel a negatív érzelmek forrására gyakorolhatnak hatást – vagy ha mindenképpen hangulatjavító tevékenységre vágynak, válasszanak az egészséget nem károsító örömforrásokat, például sportoljanak vagy végezzenek valamilyen kreatív tevékenységet.

Nos, a történet kerek, a kicsengés pozitív, reménykeltő, aktivizáló. Csakhogy – amint ez a pszichológiában gyakran előfordul – a helyzet mégsem ilyen egyszerű…A kutatók sokat foglalkoztak a stresszevés tüneteivel, folyamatával, valamint azzal, hogy miként lehet kezelni, és vizsgálták kialakulásának okait is. Ám a következmények tényszerű felmérésére sokáig senki nem fordított túlzott figyelmet – egyszerűen megállapították, hogy ez a viselkedés elhízáshoz vezethet, tehát káros. Azonban könnyen lehet, hogy a cukros és zsíros ételek fogyasztása nem is annyira hatástalan módszer a stressz kellemetlen hatásainak csökkentésére!

Vigasztaló ételek

A stresszhatások neurohormonális reakciót indítanak el szervezetünkben az úgynevezett HPA-tengely mentén, mely a hipotalamuszt, a hipofízist és a mellékvesekérget foglalja magában. A véráramba kerülő hormonok mennyisége jelzi a stresszválasz erősségét, így akár állatok esetében is következtetni lehet arra, milyen hatással voltak rájuk bizonyos történések. Ezt a lehetőséget kihasználva számos kísérletet végeztek már patkányokkal. Az állatokat különféle stresszhatásoknak tették ki, például betessékelték őket egy passzentos csőbe, mely erősen korlátozta mozgási lehetőségeiket, vagy éppen a kutatók olyan patkányokat vizsgáltak, amelyek éppen akkor verekedtek meg egy társukkal és vereséget szenvedtek. Az ilyen kísérletekben általános tapasztalat, hogy azok a patkányok, amelyeket a stresszhatás előtt úgy egy hétig zsíros és cukros eledellel tápláltak, kisebb mértékű stresszreakciót mutattak, mint a szokásos táplálékot fogyasztó társaik. Ez egyaránt igaz volt akut, valamint tartósan fennálló stressz esetén, ráadásul nemcsak a vér hormonszintjéből lehetett következtetni a jobb hangulatra, hanem az állatok viselkedéséből is: a „vigasztaló ételeken” tartott patkányok kevesebb szorongásos és depresszív tünetet mutattak, mint a többiek.

Emberekkel ezidáig még csak nagyon kevés kísérletet végeztek a stresszevés hatásaival kapcsolatban, de az eredmények között van olyan, amely alátámasztja a cukros-zsíros ételek fogyasztásának stresszcsökkentő hatását. Egy kísérletben például azt találták, hogy egy szomorú film megnézése után azok, akik csokit kaptak, jobb hangulatba kerültek, mint akik vizet ittak, sőt az is kiderült, hogy a kellemes ízű tejcsoki jobb kedélyjavító, mint a 70-99% kakaótartalmú étcsokoládé. Az eddigi eredmények azonban vegyesek, nem minden kutatásban sikerült kimutatni, hogy a kényeztető ételeknek bármilyen kedvező hatásuk volna az érzelmi állapotra.

A hosszú élet titka?

A leginkább zavarba ejtő eredményt az a vizsgálat hozta, melyet Jenna R. Cummings és munkatársai végeztek az USA időskorú lakosságára vonatkozó nagyszabású felmérés alapján. A kutatók kiválasztottak 1445 személyt, akik 2008-ban válaszoltak arra a kérdésre, milyen gyakran esznek a szokásosnál többet azzal a céllal, hogy javítsanak a hangulatukon. Ötféle választ lehetett adni: az 1-es azt jelentette, soha, az 5-ös azt, hogy nagyon gyakran. Mivel idős emberekről volt szó – az adatfelvételkor átlagos életkoruk 77,3 év volt –, Cummings és munkatársai megnézték, hogy hat évvel később, 2014 végén kik voltak még életben közülük. A válaszadók közül ekkorra 255-en hunytak el, és a megdöbbenés akkor következett, amikor a kutatók a túlélés-elhalálozás adatait összevetették a stresszevés pontszámaival. Kiderült ugyanis, hogy a stresszevés fordítottan arányos az elhalálozás valószínűségével: az 1-től 5-ig növekvő osztályzatok sorában minden lépés mintegy 14 százalékkal növelte a túlélés esélyét!Ez azonban semmiképpen nem jelenti, hogy a stresszevés jó dolog. Lehet, hogy a felmérés résztvevői egészséges ételekből ettek többet, ha rosszkedvük volt, és azok, akik zsírral és cukorral kényeztették magukat életük során, már meg sem érték, hogy bekerüljenek az időseket vizsgáló kutatásba. Ám az is lehet, hogy időskorban az, hogy a kényeztető ételek csökkentik az egészséget károsító stresszt, nagyobb jótétemény, mint amekkora veszélyt a többletkalóriák bevitele jelent. Sok még a tisztázandó kérdés, de az már szinte biztos, hogy a stresszevést lassan levehetjük a feltétlenül üldözendő, mindenáron megszüntetendő szokások listájáról.

Mannhardt András – pszichológus, újságíró, az ELTE-n pszichológusi, majd magyar szakos diplomát szerzett

Hirdetés

Ezeket olvastad már?

Nem lusták, csak kialvatlanok
Nem lusták, csak kialvatlanok
Milanovich Dominika
Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan. Erre minden oka megvan, hiszen biológiai, pszichológiai és társadalmi tényezők egymást erősítve járulnak hozzá a kamaszkori alváshiány létrejöttéhez. Miért veszélyes ez az állapot és miként előzhetjük meg? A PPKE BÉTA ...
Milyen lenne az életünk, ha úgy aludhatnánk, mint a delfinek?
Milyen lenne az életünk, ha úgy aludhatnánk, mint a delfinek?
Interjú Bódizs Róberttel
Zákányi Lili
„Az életünk harmadát, több évtizedet az alvás többféle állapotának váltakozásában zajló szituációban töltjük. Ekkor is működünk, gondolkodunk, élünk, érzünk, testi működéseink, pszichofiziológiai sajátosságaink vannak. Aki alváskutatással foglalkozik, az szinte mindennel foglalkozhat az emberből.” Beszélgetés dr. Bódizs Róbert alvás- és álomkutatóval, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi ...
Tudatos álmodás, azaz elménk játéka álom és ébrenlét határán
Tudatos álmodás, azaz elménk játéka álom és ébrenlét határán
Amikor aktív szereplőkké válunk az álmainkban
Simor Péter
Christopher Nolan Eredet című filmjében a főhős, Cobb képes tudatosan irányítani az álmait, sőt, meghaladva óvatosabb, a katedra elméleti világában rekedt mesterét, amolyan álomügynökként képes belépni mások ”fejébe” is, ahol aztán a gyanútlan álmodó agytekervényei közt vendégeskedő szereplőként könnyűszerrel megszerezheti a megbízói számára felbecsülhetetlen értékű információkat.
Hirdetés