Jelenlegi hely

Igazságosabb gazdaság?

Amint megengedjük magunknak, hogy az emberekről alkotott véleményünkbe más aspektusokat is beengedjünk, lehetővé válik a közös társadalmi értékek és alapelvek újradefiniálása

Vajon igazságosabbá lehet-e tenni a jelenlegi gazdaságot vagy sem? – teszik fel a kérdést az alternatív gazdaságról szóló vitákban. Vajon az emberi önzésre épülő gazdasági berendezkedés megingathatatlanul működik tovább, vagy létezik egy olyan új emberkép, amelyre egy új irányzatot lehet felépíteni?

Ezzel együtt fel kell tenni azt a kérdést is, miért nem mindegy a „tőlünk függetlenül” működő gazdaságnak, hogy mi mit gondolunk az emberekről?

A jelenlegi gazdasági működésünket irányító neoklasszikus közgazdasági elméletek emberképe a homo oeconomicus: a racionális, önérdekkövető, haszonmaximalizáló ember, akit a fogyasztói társadalom anyagi növekedésre épülő logikájának tökéletes alanyává tesz ösztönszerű versenyszelleme és az a képessége, hogy önmaga korlátlan vágyainak kielégítésén munkálkodjon egész életében – méghozzá úgy, hogy saját érdekeit a közösség fölé tudja helyezni. Ez ad magyarázatot arra, hogy miért hajlandó valaki még akkor is napi 15 órát dolgozni akár a családja kárára, ha már minden objektív mérce szerint gazdagnak minősül...

Annyira régen élünk már e feltételezések között, hogy többé-kevésbé el is fogadjuk őket. Igen, nézzünk körül! Az emberek önzők; a leggazdagabbak sosem tudják azt mondani, hogy elég – és épp elég példát látunk nap mint nap arra, ahogyan néhányan a közösség érdekei ellenében gyarapítják anyagi javaikat. Lehet ugyan, hogy ez kicsit zavar bennünket, de hát mit tehetünk? Az emberek már csak ilyenek. Ezek a természet törvényei... Ám egy kicsit mélyebben megvizsgálva ezeket a már-már megkérdőjelezhetetlennek tűnő alapvetéseket, talán el tudjuk ültetni a kétely apró magvait...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 5. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. okóber–novemberi számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Pedig olyan jól megvoltunk…

  • Aki él, az visszatérhet – Válás utáni gyász és remény

  • Mindenért az anya a hibás?

  • A passzív-agresszív anya – „Hiába teszem ki a lelkem…”

  • Félelem a haláltól, az élettől és a változástól

  • A mutyi metaforája – Az ismerősség vonzásában

  • Csalók és becsapottak – Valóságtorzítás, valóság-elrejtés és menekülés a valóság elől

  • Masni nyulat halála napján váltja Egon, a kaméleon

  • Egy párkapcsolat krízise - pszichoterápiás pillanatok

  • Élet – egy új életre várva

  • Agyunk fogyasztásmérője: a pupilla

  • Olyan jó egyedül?

  • Miért elégedetlenek a nők a mellük méretével?

  • A „szeretem” és a „nemszeretem” munkákról

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ha a politikai kampányok során használt meggyőzéstechnikai kutatások, fogások töredékét beépítenénk a klímaválság kom

Négyéves elnöksége alatt szelet vetett és vihart aratott, páratlan mértékben felkorbácsolva a választói indulatokat – maga mellett éppúgy, mint maga ellen.

Hallgasd meg a Jazzy Rádió dr. Kollár Jánossal, „A házasságok 7 hazugsága” című könyvünk szerzőjével készített beszélgetését!

A legtöbb munkavállalói panasz éppen a visszajelzés hiánya körül csoportosul: nincsen lezárása egy folyamatnak, hiány

A lelki gondokat nemcsak a testi adottságokkal való elégedetlenség okozhatja! Vannak, akik ruházatuk és hajviseletük miatt érzik kellemetlenül magukat, mert társaik ezekért...

Időt és energiát spórolhatunk, ha az ismeretlen dolgokat az ismerőshöz kapcsolás révén próbáljuk megérteni.