Hirdetés
Mipszi
Mipszi.hu

A félelem és szorongás VR-re megy?

Gyula egy felhőkarcoló külső oldalán emelkedő üvegfalú liftben, a 20. emeleten áll. Egyedül van. A liftet senki más nem használja, csak ő. Nem kell sietnie. Tétovázik, hogy megnyomja-e a következő emelet gombját, de végül rászánja magát. A lift újabb szintre emelkedik... Gyula remegő lábakkal áll. Bármerre néz, szédítő mélység veszi körül... 

A félelem és szorongás VR-re megy?

Ez a magasság még azok számára is megterhelő lehet, akiknek nincs tériszonya. Gyulának van. Évtizedek óta igyekszik legyőzni. Talán most sikerül. Az ötödik alkalommal vesz részt ezen a liftes „utazáson”. Még néhány találkozás, és sikerül megvalósítania régi tervét: félelem nélkül tud majd magas erkélyekről, kilátókról szétnézni, hegyet mászni, gyönyörködni a kilátásban, vagy akár szárnyalni a felhők felett, mint egy madár... A mai találkozásnak vége. Leveszi a fejéről a virtuális valóság szemüveget, és ismét a terapeuta szobájában áll, aki monitorján mindvégig követte a Gyula által látottakat. Megbeszélik a tapasztaltakat és a további teendőket. A végső cél a tériszony leküzdése. Emellett persze – mintegy „melléktermékként” – Gyula számos olyan élményre szert tesz, amely csupán keveseknek adatik meg.

Hirdetés

Egyre inkább terjed a VR, azaz a virtuális valóság (Virtual Reality) által kínált lehetőségek felhasználása a szórakoztatóiparban – de a gyógyítás terén is. A jelenséget lehet ócsárolni, lehet dicsérni, de semmiképpen sem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen legalább akkora technológiai lépésről van szó, mint a mozi, majd a TV megjelenése.

A VR-terápiák

megfelelő szakember által vezetett, terápiás körülmények között, előre kitűzött, személyre szabott célok elérése érdekében végzett, tudományos tapasztalatokon alapuló, szakszerű beavatkozások. A terapeuta vezetésével több érzékszervre ható, mesterséges és biztonságos virtuális környezetben nyílik lehetőség arra, hogy a segítséget kérő szenvedésnyomását enyhíteni lehessen.

Hogyan hat ez a módszer? A VR-t használó személy pontosan tudja, hogy amit maga körül lát, érzékel, az nem a valóság, és mégis annak éli meg, sok tekintetben reagál rá. Nagyban különbözik egy egyszerű háromdimenziós megjelenítéstől, hiszen az élmény teljesen körülvesz. Olyan ez, mint egy éber álom, amelyben pontosan tudom, hogy álmodom, mégis – egyfajta titkos szerződést kötve magammal – „elhiszem”, hogy ami történik velem, valóban lezajlik.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 5. számában olvasható

Hirdetés
Hirdetés