Jelenlegi hely

Emlékezz a tanulásért – és ne fordítva!

Egy új oktatási módszer alapjai
A teszt segíti a tanulót annak azonosításában, hogy a tananyag melyik részét nem tudja felidézni hosszabb távon

Kontrollált kísérletek bebizonyították, hogy az emlékezeti feladatok, tesztek, vizsgák nem a tanulás sikerességének mérőeszközei, hanem a tesztre – vagyis az emlékezésre – épülő tanulási stratégia az egyik leghatékonyabb módszer a hosszú távon fennmaradó tudás megszerzéséhez. 

Sajnos a szakemberek figyelmét hosszú évtizedeken keresztül elkerülte egy izgalmas eredmény, amely a tanulás és a felejtés viszonyában perdöntő fontosságúnak bizonyult. Herbert Spitzer 1939-ben több mint 3000 (5-9. osztályos) gyerek bevonásával végzett egy kísérletet valós oktatási körülmények között... Nem csupán egy alkalommal ellenőrizte a tanulás sikerességét... Igazán izgalmas azonban a második teszt volt, amely 1-63 nappal követte az elsőt – és a megdöbbentő eredmény szerint az idő nem játszott szerepet: mindegy volt, hogy a második teszt az elsőt 1 vagy 63 nappal követte, a két felidézési teljesítmény között alig volt valami különbség. Más szavakkal: az első tesztet követően akkor sem volt felejtés, ha a következő több mint két hónap múlva jött.

Ez az eredmény – vagyis, hogy az előhíváson alapuló teszt jelentősen lelassítja, sőt bizonyos körülmények között meg is állítja a felejtést, alapvetően változtathatta volna meg a tanulással, emlékezéssel és oktatással kapcsolatos kísérleti és alkalmazott pedagógiai-pszichológiai irodalmat. Persze csak akkor, ha bárki foglalkozott volna vele... Azonban egészen a huszadik század legvégéig kellett várni azzal, hogy ez az eredmény és a benne megnyilvánuló alapvető összefüggés a kísérleti pszichológia fő kérdései közé kerüljön – pedagógiai alkalmazása pedig csak napjainkban kezd fontos kutatási témává válni...

A tanulásnak persze nem csupán az a célja, hogy segítsen egy adott tananyag sikeres elsajátításában, hanem az is, hogy megtanítson egy gondolkodásmódot, s a diákok számára lehetővé tegye annak felismerését, hogy adott probléma szerkezetében hasonlít egy már megoldott feladathoz, így később is a megtanult megoldási módokat alkalmazzák. A pszichológiai szaknyelv ezt nevezi a tanulás, illetve a megtanult anyag új problémákra való transzferálásának. Az elmúlt néhány év empirikus eredményei bizonyították, hogy a teszten (vagyis emlékezeti előhíváson) alapuló tanulási stratégiák rendkívül sikeresek a tanulás transzferhatásainak maximalizálásában. Henry Roediger és munkatársainak kutatásai szerint e stratégiával a diákok mind komplex szövegek feldolgozásánál, mind összetett téri információk megtanulásánál sikeresebben alkalmazták a korábban megtanultakat.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 4. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2020 június–július

  • Mindennapos manipulatív technikák és kivédésük

  • Koalíciók és félrecsúszó párkapcsolatok

  • Miért nem teszünk a klímakatasztrófa ellen?

  • Milyenek is a magyarok? A személyiség faktorai – 3.

  • Játék „itt, most és akkor” – a pszichodráma

  • Minden a fejben dől el? Test és lélek egysége

  • Amit a lelkiismeretünk diktál?

  • Járvány után… (?)

  • Stressz alatt másképp döntünk?

  • „Mintha minden évben érkezne hozzánk egy újszülött

  • Autizmus spektrumzavar felnőttkorban

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Most az lehet a kérdés, hogy miként alakul át a tanári szerep, ha a tanítás teljes egészében átkerül a digitális plat

Néhány hete egy tízéves szegedi diáklány, Szin Jázmin nagyszerű helyezést ért el a Németországban megrendezett mentális matematika junior-Európa-bajnokságon,...

A Nemzeti Filmintézet (NFI) összesen 90 irodalmi adaptáció, történelmi film, ifjúsági, rajz-, mese- és dokumentumfilm

A kapuzárási pánikról már mindenki hallott, rengeteg film, cikk foglalkozott a témával, ám nem ez az egyetlen válság,

Van egy kiskamasz gyermeke, akinek folyton kiesnek a kezéből a dolgok és a legértékesebb tárgyakat is képes leverni a lakásban? Higgye el, nem azért csinálja, mert nem hallgat...

Sok tanár ilyenkor rögtön azt kérdezi: miért nem veszik komolyan az órámat, miért ilyen lusták?