Jelenlegi hely

Tévhitek a mozaikcsaládokról

Válás, elhagyás, mostoha, szerencsétlen sorsú gyerekek, lojalitáskonfliktusok… Asszociációk, melyek eszünkbe jutnak, ha meghalljuk a szót: mozaikcsalád. 

Szerző: 

Gyerekkorunk „és akkor az apa új asszonyt hozott a házhoz” mozzanattal induló meséi sem segítik elő, hogy ne borúlátóan gondolkodjunk a témáról. Az pedig, hogy a válás tabutémának számít manapság is, amikor legalább annyi házasság végződik így, mint amennyi nem, azt vonja maga után, hogy kevés a valóságon alapuló információ, ellenben annál több az elképzelt, kitalált hiedelem, a torzított sztereotípia. Nézzük a köztudatban leginkább előforduló tévhiteket a mozaikcsaládokról!

"A gyereket mindenképp traumatizálja a válás"

Érdemes feltenni a kérdést, hogy vajon a gyermek életét valóban a válás ténye – vagy inkább a válás minősége nehezíti meg? Ha létezik jó válás, akkor az olyan, amelyben a szülők egyetértésben döntenek arról, hogy külön élve folytatják az életüket, mert mindkettőjük szerint jobb lesz így a család minden tagjának, s e döntésük után konstruktívan, együttműködően képesek megállapodni a kapcsolattartás rendszeréről. Ha mindez így történne, és a szülők ezt (abban a hitben, hogy valóban jól döntöttek) teljes biztonsággal sugároznák a gyermek felé, tisztán, nyíltan kommunikálnák neki az élet további menetét, a gyermek mindezt szorongások, félelmek nélkül elfogadná és természetesnek tartaná.

"A gyerek elutasítja az új párt"

A gyerekek rendszerint nem a szülő mellett megjelenő új partnert utasítják el, hanem a helyzetet. A helyzet pedig az, hogy a szülő – félve gyermeke szeretetének elvesztésétől – úgy gondolja, akkor tesz jót, ha bevonja őt az új párjával kapcsolatos döntésekbe. Ez azonban hatalmas teher a gyerek számára: nem az ő dolga lenne eldönteni, hogyan alakuljon a szülő új párkapcsolata. A felelősség terhe alatt tehetetlennek érzi magát, frusztrációja pedig az új partner felé irányuló agresszióban tör utat...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 3. számában olvasható 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2020 június–július

  • Mindennapos manipulatív technikák és kivédésük

  • Koalíciók és félrecsúszó párkapcsolatok

  • Miért nem teszünk a klímakatasztrófa ellen?

  • Milyenek is a magyarok? A személyiség faktorai – 3.

  • Játék „itt, most és akkor” – a pszichodráma

  • Minden a fejben dől el? Test és lélek egysége

  • Amit a lelkiismeretünk diktál?

  • Járvány után… (?)

  • Stressz alatt másképp döntünk?

  • „Mintha minden évben érkezne hozzánk egy újszülött

  • Autizmus spektrumzavar felnőttkorban

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Hogyan éltük meg az utóbbi időszakot, sikerült jól hozzászokni a helyzethez?

A társas támogatás a várandósság idejétől kezdve a gyermek önállósodásáig elengedhetetlenül szükséges a mentális és fizikai egészség szempontjából egyaránt, érkezzen az a nő...

Normál keretek között hatékonyabb otthonról dolgozni, mert sok zavaró tényezőt ki lehet iktatni - de mi a helyzet

Az összezártságban kialakuló feszítettség változóan van jelen a családok életében.

Mindannyiunk feladata és felelőssége a pontos tájékozódás és tájékoztatás, de a jótékony hatásukon túl ne feledkezzünk meg a szavak félelemkeltő erejéről sem!

Mindez nemcsak fizikailag, hanem pszichésen is fokozott terhet ró ránk, ezért a Magyar Pszichológiai Társaság szervez