Jelenlegi hely

Állati függőségek

A függőség az állatvilágban ugyanúgy kialakulhat, mint az emberek körében

Sokat tudunk az ember függőségeiről, hisz egyes források szerint évezredek – talán a kezdetek – óta velünk vannak. Sheng Nun kínai császár és gyógyító már az időszámításunk előtti 3. évezredben leírta a kannabisz lehetséges gyógyászati hatásait, és ugyanebből az időszakból maradtak fenn történeti feljegyzések a lottósorsolás egy korai formájáról, szintén Kínából. Feltételezzük, hogy a függőség hátterében részben pszichés, részben neurobiológiai/genetikai faktorok állnak. 

De mi a helyzet az állatokkal? Az állatokkal, akikről azt gondoljuk, hogy az öntudat alacsonyabb szintjén állnak, akik kevésbé képesek viselkedésük gátlására, és akik ugyanakkor éppúgy képesek a kötődésre, mint mi, emberek. A cikkben bemutatott állatkísérletek egytől-egyig azt igazolják, hogy a függőség az állatvilágban ugyanúgy kialakulhat, mint az emberek körében – igaz, ezekben az esetekben a pszichés háttér feltétezhetően kevésbé játszik fontos szerepet. Vagy mégis? Mit tanult az addiktológia tudománya az állatkísérletekből?

Drog táplálék helyett

Aigner és Balster rhesus-majmokkal végzett kísérletének vizsgálati elrendezése egyszerű volt: a majmok választhattak, hogy intravénás kokaint, vagy egy fogantyú lenyomásával táplálékot kérnek-e inkább. Ezt a döntési helyzetet 15 percenként megismételték, 8 napon keresztül. A vizsgálatban részt vevő állatok szinte kizárólag a kokain mellett döntöttek, ami néhány nap elteltével kóros súlyvesztéshez és mérgezéses tünetekhez vezetett. A majmok tehát lemondtak az éltető tápanyagról, csak hogy újra és újra élvezhessék a kokain hatásait...

Drog és „erkölcs”

Daniel Martin főemlős-kutató és munkacsoportja eredeti célja az volt, hogy feltérképezzék a kokain memóriára és nyelvhasználatra gyakorolt hatásait csimpánzok esetében. A vizsgálat során azonban észrevették, hogy az említett funkciók károsodása mellett a megfigyelt csimpánz viselkedése erkölcsi értelemben is megváltozik: elkezdett hazudni és lopni társaitól. Újra és újra eléjük tolakodott az étel osztásakor, vagy éppen azt jelezte társainak, hogy már evett, csak hogy elkerülje a velük való közös táplálkozást, miközben aznap még semmilyen tápanyagot nem fogyasztott. Elcsente a többiek banánját, sőt, a lopott banánt a vizsgálat vezetőjéhez vitte, hogy kokainra cserélje azt. Tekintve, hogy a kutatók ezen amorális cselekvésekre nem kondicionálták az állatot, következtetésük szerint a kokain tartós használata váltott ki egyfajta értékvesztést, de legalábbis a viselkedés gátlásának jelentős csökkenését.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 6.számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Mindenért az anya a hibás?

    „Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

  • Illúziók fogságában

  • Mi az, ami még értékes?

  • KANAPÉ

    „Nem kell mindig mindent tudni”

    Interjú dr. Németh Dezsővel

  • Csodagyerekek

  • Nagyi, a szuperhős

    „Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

  • A rendes ember mítosza

  • Transzgenerációs minták a párkapcsolatban

  • Mérgező pozitivitás ¬– avagy hello kittys ragtapasz a lábtörésre

  • A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

  • Szorongás: rosszból is megárt a sok

  • VRelaxáció – avagy a semmittevés művészete

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A különböző osztályozó rendszerek elég sikeresen írják le a lényeget, a nagyzásosságtól az irigységig, az arroganciát

A rejtett bántalmazást különösen nehéz érthetővé tenni a külvilág számára.

A skála a bőrkiütésektől az emésztési zavarokon és a vérzéses rendellenességeken át a szív és a vesék szerkezeti káro

Egyre több magyar fordul mentálterapeutához poszt-Covid-szindróma miatt.

Ezek között a legkényelmetlenebbek a vírusfertőzés hosszú távú hatásaira vonatkoznak.

A major depresszió a mentális zavarok közé tartozik, mely a gyermekek 1-2 százalékát, a serdülők 4-8 százalékát, míg