Jelenlegi hely

Az Apokalipszis négy lovasa a párkapcsolatokban

Sértés, megvetés, lenézés
A megvetés lassan ható „méreg” a kapcsolatra nézve: fenntartja és táplálja a másikkal való elégedetlenséget.

A szemrehányások, a másikról és a másiknak szóló panaszok, a partner kritizálása, bántása gyakori jelenség a párkapcsolatokban. A kritika, a negatív minősítés szomorúságot, fájdalmat okoz, és ezáltal távolságot teremt a két fél között (és esetleg más családtagra is negatívan hat). 

MIT TARTALMAZ A SÉRTÉS?

Aki kritizálja a másikat, megállapít és tényként közöl valamit. Hogy ez mennyire közelíti meg a valóságot, szubjektív és nézőpont kérdése. A tényként közölt mondat – pl. „Dagadt vagy!” – tartalmilag azt jelenti: „látlak téged, látom a testedet, ami súlyfölösleggel jellemezhető”. Ez a mondat megállapításként és nem személyes véleményként hangzik el, azaz a kövérséghez nem fér kétség. Ez tény.

A közlés tartalmi oldala arról is szolgáltathat információt, hogy a közlő és a hallgató az irányítás-kontroll szempontjából milyen viszonyban van egymással: mennyire egyenrangúak vagy mennyire és milyen módon vannak alá/fölérendeltségi kapcsolatban. A sértés, bántás esetén a kritizáló személy a másik fölé kerekedik, azt képviselve ezzel, hogy a megbántott fölött áll, és joga van ahhoz, hogy megítélje partnerét. A sértett fél reakciója pedig azt mutatja meg, hogy elfogadja-e a másik pozícióját vagy nem.

Egy közlésnek nemcsak tartalmi üzenete van. Az is megmutatkozik benne, milyen kapcsolatban vannak egymással a kommunikáló személyek: mennyire közeli, mennyire intim a viszony, mennyire vannak jóban vagy éppenséggel rosszban egymással. A kapcsolat jellegét többek között a nonverbális információs csatorna mutatja meg – azaz a hanghordozás, a hanglejtés, a hangerősség, a mimika, a test kommunikációja. A közlés kapcsolati szintjének befogadására általában nagyon érzékeny a hallgatók füle és szeme, hiszen ebből tudják meg, hogy a beszélő – az információt küldő – fél hogyan érti, amit mond. Viccből mondja, esetleg unalomból, netán undor rejtőzik a szavai mögött?

A kritikát, sértést megfogalmazó személy a legtöbb esetben fájdalmat okoz – illetve akar okozni – partnerének. Ennek oka lehet, hogy neki is fájdalmat okoztak, hogy csalódás, sérelem, rossz érzés van benne, amit a partnere váltott ki belőle akkor vagy korábban – azaz a sértés sérelemre született válasz lehet. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a (korábbi) sérelmet nem a partner okozta, hanem más személyek (esetleg munkahelyi főnök, más kapcsolatok, szülők, testvérek), mégis az aktuális partner lesz a sérelem elszenvedője. Ebből tehát az következik, hogy a sértés, a fájdalom, a csalódás előbb vagy utóbb sértést szül...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 3. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Mindenért az anya a hibás?

    „Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

  • Illúziók fogságában

  • Mi az, ami még értékes?

  • KANAPÉ

    „Nem kell mindig mindent tudni”

    Interjú dr. Németh Dezsővel

  • Csodagyerekek

  • Nagyi, a szuperhős

    „Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

  • A rendes ember mítosza

  • Transzgenerációs minták a párkapcsolatban

  • Mérgező pozitivitás ¬– avagy hello kittys ragtapasz a lábtörésre

  • A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

  • Szorongás: rosszból is megárt a sok

  • VRelaxáció – avagy a semmittevés művészete

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Idén júliusban jelent meg a hír, hogy Laurent Simons belga-holland csodagyerek 11 éves korában fizikusi alap

A „rendes emberről” minden család kialakít egy narratívát - ez a mitikus alak hús-vér valójában nem létezik, de szell

A különböző osztályozó rendszerek elég sikeresen írják le a lényeget, a nagyzásosságtól az irigységig, az arroganciát

Az akár évtizedekig is elhúzódó, súlyos szociális izolációval járó állapotot, az ezzel járó sajátos viselkedést – és

Mit kezdjünk a bennünk lévő két, látszólag ellentétes erővel? Mit kezdjünk az emelkedettebb és az alantasabb személyiségvonásainkkal?

Ahhoz, hogy egy nőnek egészséges önbizalma, stabil identitása és megfelelő önbecsülése legyen, elengedhetetlen az apától kapott értékelés és elismerés.