Jelenlegi hely

Egyszer volt, hol nem volt...

A játék és a mese egyfajta csatorna szülő és gyermek között

Bizonyára Önök is tapasztaltak magukban bizonyos félelmet, amikor azt látják, hogy a gyermek fegyverrel játszik, feketét rajzol, szereti a harcolós játékokat vagy meséket, a királylány helyett a banyával azonosul a mesében, vagy éppen a halálról kérdez. 

Mindenki átél aggodalmakat gyermekével kapcsolatban, töpreng azon, hogy vajon mi és miért foglalkoztatja cseperedő gyermekét, miért járnak időnként mindenféle furcsaságok a fejében.Önmagában jó jelenség, ha valamit a gyermekek – direkt vagy kevésbé direkt módon - megmutatnak. A fantázia, a játék az egyik legjobb eszköz a gyermeket foglalkoztató érzések, konfliktusok önálló feldolgozásában és az élet dolgainak elrendezésében. Ha ez jól működik, már önmagában egyfajta érettségnek tartja a mai gyermekpszichológia. Az, hogy a gyermek ezekből a belső folyamatokból, történésekből megmutat, megoszt valamit, sokkal jobb, mint amikor magába zárja őket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a gyermeknek mindent meg kell osztania a szülővel. De egy biztos: a játék és a mese egyfajta csatorna szülő és gyermek között, amely apránként válik egyre önállóbb kifejezőeszközzé...

A mesélés jó esetben intim helyzet, gyakran testi érintés is kíséri: összebújás, ölbe ülés, anya, apa megnyugtató hangja, az érzés, hogy teljesen velem van most a számomra fontos felnőtt. És a feszült közös figyelem valamire, valami érdekesre. Mindez legalább olyan fontos része a mesélésnek, mint a mese tartalma, segíti az egymásra hangolódást, a biztonságérzet megerősítését. Ezért nehéz idővel lemondani erről az intimitásról – kiskamasz gyermekek szülei időnként fájdalommal, lassan engedik el ezt...

A népmesék jól szemléltetik a mesék erejét és bölcsességét. Szeretnénk eloszlatni a szülők félelmeit a mesék, illetve a gyermeki fantáziák tartalmát illetően. A szülők védenék gyermeküket a rossztól, és kulturálisan is jellemző, hogy nem akarunk tudomást venni az emberi természet árnyoldaláról. De a gyermekek érzik, hogy ők maguk sem mindig „jók”, és belső küzdelmeik bűntudatot válthatnak ki belőlük, ha ezzel kapcsolatban nem kapnak támpontot, „engedélyt” a számukra fontos felnőttektől. Meg kell küzdeniük azzal, hogy nem körülöttük forog minden, hogy testvéreik, társaik lesznek, hogy osztozniuk kell dolgokon, hogy csalódnak másokban vagy ők okoznak csalódást, hogy indulatosak, és hogy a gyermeki függőség szálait le kell győzniük – hogy csak néhányat említsek...

Ami igazán káros lehet, ha a gyermek az életkorának nem megfelelő, nagyon valószerű, vagy valódi történeteket lát. A sárkány hét fejének levágása nem borzasztó a kisgyermek számára: a belső primitívebb ösztönök legyőzését szimbolizálja, míg egy kórházas film látványa nagyon is valós, fenyegető történés. Ugyanígy rajzos, elnagyolt formában látni agresszív tartalmat nem annyira ijesztő, mint valós szereplős történetekben. A gyermekek hosszú időn keresztül, több fázisban különítik el a valóságot és a fantáziát. 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 2. számában olvasható.

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2020 június–július

  • Mindennapos manipulatív technikák és kivédésük

  • Koalíciók és félrecsúszó párkapcsolatok

  • Miért nem teszünk a klímakatasztrófa ellen?

  • Milyenek is a magyarok? A személyiség faktorai – 3.

  • Játék „itt, most és akkor” – a pszichodráma

  • Minden a fejben dől el? Test és lélek egysége

  • Amit a lelkiismeretünk diktál?

  • Járvány után… (?)

  • Stressz alatt másképp döntünk?

  • „Mintha minden évben érkezne hozzánk egy újszülött

  • Autizmus spektrumzavar felnőttkorban

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Hogyan éltük meg az utóbbi időszakot, sikerült jól hozzászokni a helyzethez?

A társas támogatás a várandósság idejétől kezdve a gyermek önállósodásáig elengedhetetlenül szükséges a mentális és fizikai egészség szempontjából egyaránt, érkezzen az a nő...

Normál keretek között hatékonyabb otthonról dolgozni, mert sok zavaró tényezőt ki lehet iktatni - de mi a helyzet

Az összezártságban kialakuló feszítettség változóan van jelen a családok életében.

Mindannyiunk feladata és felelőssége a pontos tájékozódás és tájékoztatás, de a jótékony hatásukon túl ne feledkezzünk meg a szavak félelemkeltő erejéről sem!

Mindez nemcsak fizikailag, hanem pszichésen is fokozott terhet ró ránk, ezért a Magyar Pszichológiai Társaság szervez