Jelenlegi hely

A lélek gyengesége és ereje

Amikor változtatni kellene, halogatunk, pótcselekvésekbe menekülünk, vagy kitalálunk valamilyen fedősztorit

Az életben időnként szükség van változtatásokra, ám ezek megtétele cseppet sem könnyű. Honnét merítjük az erőt a változtatáshoz, ha nincs közvetlen külső kényszer és a dolgok akár mehetnének így is tovább? Mit jelent az, hogy a lélek gyenge – és mit jelent az, hogy meg tudunk szabadulni a gyengeségeinktől? 

Szerző: 

Akkor beszélünk a lélek gyengeségéről, ha tudjuk, hogy változtatásra lenne szükségünk, de sehogy sem sikerül a döntő lépést megtenni. Nem tudunk kilépni egy rossz, működésképtelen és emiatt fojtogató kapcsolatból, mert félünk a magánytól vagy mert nem akarunk fájdalmat okozni a partnerünknek. Új életmódra lenne szükségünk, de nincs erőnk a fogyókúrához, nincs erőnk a mozgáshoz – vagy egyszerűen túl bonyolultnak tűnik az, hogy átálljunk egy másfajta étrendre. Új állást kellene keresnünk, mert a jelenlegi munkahelyünkön nyomasztó a légkör vagy egyszerűen csak értelmetlen a munkánk, és végre valami értelmes és fontos tevékenységet szeretnénk végezni… A lélek gyengeségével akkor szembesülünk, amikor egyszerre világossá válik, hogy valami nagyon mást szeretnénk, mint ami van (más partnert, más munkát, más életet), de sehogy sem tudunk erőt gyűjteni a változtatáshoz...

Amikor változtatni kellene, halogatunk, pótcselekvésekbe menekülünk, vagy kitalálunk valamilyen fedősztorit, hogy miért is lehetetlen most belevágnunk valamilyen változtatásba. A lélek nem egyszerűen gyenge ilyen esetekben, sokkal inkább úgy kellene fogalmaznunk, hogy foglya vagyunk egy helyzetnek, amit nem uralunk teljesen...

A valódi váltás azonban tényleg nagyon nehéz. Mik azok a tényezők, amelyek ilyen nehézzé teszik? Mindenekelőtt a félelem és a kishitűség. Gyakran azért nem tudjuk megtenni a döntő lépéseket, mert félünk attól, hogy mások, akiket tisztelünk és akikhez ragaszkodunk, az eddigi állapotunkban fogadtak el minket és a változtatásra való törekvést elítélnék, vagy egyszerűen csak rosszallóan tekintenének ránk... Ráadásul gyakran még avval is szembesülnünk kell, hogy egy komoly változtatás nem csupán a mi életünket érinti, de esetleg a családtagjainkét vagy a barátainkét is. Egy anyuka, aki egész életében táncosnő akart lenni, megteheti-e, hogy hosszú időre magára hagyja a gyermekeit azért, hogy önmagát megvalósítsa? Egy férj megteheti-e, hogy vágyait követve olyan tevékenységbe fogjon, ami őt ugyan boldogabbá teszi, de ezáltal annyival kevesebbet keres, hogy családjának nem tudja ugyanazt az anyagi színvonalat biztosítani? Egy gyermek vajon megteheti-e, hogy a szülei által súlyos anyagi áldozatok révén biztosított orvosi tanulmányait feladja, hogy zenei szenvedélyének élhessen?

Vajon a másokkal szembeni felelősség a fontosabb vagy az önmagunkhoz való hűség? Mit kell választanunk: önmagunk kiteljesítését vagy a szeretteinknek való megfelelést?

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 6. számában olvasható, ami már kapható az újságárusoknál!

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2020 augusztus–szeptember

  • Én igazán empatikus vagyok – A házasságok 8. hazugsága

  • Mi csak védeni akarunk téged!” – Helikopterszülők

  • A félelemre apellálás a meggyőzésben

  • Külföldön élő magyarok

  • Mi is az az intelligencia?

  • Gyerekek válás után – A váltott elhelyezés

  • Családi kassza – gyerekszemmel

  • Soha ne rázd meg a kisbabát!

  • „Szemünk fénye” az óvodában

  • Mit őriz az iskolaőr?

  • Éjszakai mozdulatok

  • Az autizmus színei

  • Villanófényben

  • A placebo-hatás

  • Segíthetek?

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Korunk jellegzetes vonásai erősen befolyásolják a járványhoz való viszonyulásunkat, hétköznapjainkat, sőt, egymáshoz való viszonyulásainkat is.

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján indult impulzivitás-kutatáshoz 18-35 éves fiatalok j

Nem elég azt éreznünk, hogy megértjük a másikat – ezt ki is kell fejeznünk ahhoz, hogy ő is érezze a megértésünket.

Most részt vehet az ELTE testi tudatosságról szóló kutatásában és eredményéről egyéni visszajelzést kaphat.

Noha a magyarban nincs széles körben elterjedt kifejezés a jelenségre, nekünk is ismerős lehet.