Jelenlegi hely

A sírás iskolája - csecsemőkor

A csecsemőkori sírásnak is több fajtája ismeretes: az éhség-, a fájdalom- és a haragsírást, továbbá a születést közvetlenül követő sírást különítik el..

Az emberi faj az egyetlen, amely képes sírni. Eddig legalábbis senki nem tudta megbízható adatokkal dokumentálni, hogy bármely állatfaj egyedei sírnának. Mégis meglepően keveset vizsgálták ezt a humánspecifikus jelenséget. 

A legfrissebb pszichiátriai szakkönyvek, kézikönyvek tárgymutatójában hiába keressük a „sírást” – még az érzelmekről szóló pszichológiai kiadványokból, cikkekből is alig tudunk meg róla valamit. Háromféle sírás ismeretes: a csecsemőkori, a kényszer- és az emocionális/érzelmi sírás­.

A csecsemőkori sírás sajátosságai

A csecsemőkori sírás már Darwin érdeklődését is felkeltette: saját fia, William sírását figyelve megállapította, hogy annak oka az éhség, a frusztráció és a distressz.A kisbabák sírása persze egészen más, mint az idősebb gyermekeké vagy a felnőtteké – fő összetevője a vokalizáció, a hangadás.

Az élet első hónapjaiban könny nélkül sírunk, s ezt szinte mindig valamilyen kellemetlen élettani inger (fájdalom, éhség, hideg) váltja ki. Ezt a korai sírást sokat vizsgálták. A hang-spektrográfia módszerével elemzik a sírás közben kiadott hang fizikai tulajdonságait (frekvencia, intenzitás, felhangokban való gazdagság, ritmicitás, tartam, stb.), emellett regisztrálják, hogy sírás közben különböző élettani funkciók (pl. a légzés, a vérnyomás) miként módosulnak. Mivel a sírás jellemzői bizonyos betegségekben (Down-kór, cri du chat szindróma, respiratorikus distressz szindróma, hiperbilirubinémia, bakteriális meningitisz, stb.) jellegzetesen megváltoznak, e zavarok felismeréséhez a sírás akusztikai elemzése is hozzájárul. Az alkohol- és kokain-függő anyák gyermekeinek a sírása is más, mint az egészséges újszülötteké, illetve a koraszülöttek sírása is különbözik ettől. A sírási hang az idegrendszer érettségét is tükrözi, így egyes szakemberek (például Lester és Zeskind) szerint a sírás egy olyan „ablak”, amelyen át az újszülött idegrendszerébe lehet tekinteni...

A sírás jellegzetességei természetesen függenek a baba egészségi állapotától, érettségétől, súlyától, korától, a sírás okától és még egyéb tényezőktől is. Például a cri du chat szindróma nevű kromoszóma-rendellenesség esetén a francia elnevezés (az angol is: crying cat syndrome) azt jelzi, hogy az elváltozásban érintett csecsemők sírási hangja teljesen olyan, mint a macskanyávogás. Akusztikai szempontból az autizmus spektrumzavarban szenvedő gyerekek sírása is különbözik az átlagos, egészséges csecsemőkétől.

A sírás evolúciós „haszna”

Intenzív sírás közben jelentős változások következnek be a vérkeringés és a légzés élettanában, fokozódik a mellűri és hasűri nyomás, az energiaszükséglet is jelentősen (13 százalékkal) megnő. Nem gondolhatjuk, hogy a korai sírás az evolúció tévedése – nyilván megéri ez a „befektetés”, hasznos funkciója van, különben nem maradhatott volna fenn a sírás mechanizmusa.

A modern társadalmakban azonban a csecsemőkkel egészen másképp bánnak, mint amihez az ember az evolúció során hozzászokott. A gazdasági jóllét lehetővé teszi, hogy az állandó szoros testi kontaktus helyett korán elkülönítsék a szülőktől kiságyban, gyerekszobában. Ennek viszont az az eredménye, hogy a „civilizált” csecsemők sokkal többet sírnak, mint a gyűjtögető-vadászó életmódot folytató társadalmakban felnövő gyerekek. A sokat síró, „hasfájós” csecsemő is gyakoribb a modern társadalmakban.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 5. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Akiket szeretsz, meg minden… De azért minden áldott nap, stresszes helyzetben, szűk helyen, hááát… Tapasztalatból kel

Miként beszéljünk a gyerekekkel mindarról, ami most körülöttük történik?

Szám szerint 250 ezer demens beteg él ma Magyarországon, és ha hozzávesszük a közvetlen családtagokat, akkor szinte b

Velük, körülöttük pedig olyan erőn felül teljesítő családtagok, akik információk nélkül, magukra utalva próbálnak dűl

Ezek közül az egyik, hogy kizárólag a rémisztő külsejű, furcsán viselkedő idegenektől kellene tartani.

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...