Jelenlegi hely

Mi van a másik fejében?

Elmeolvasásnak nevezzük azt a képességet, mely segít abban, hogy megértsük, mi van a másik fejében.

Pillanatról pillanatra önkéntelenül és szándékosan érzékeljük, felfogjuk, elemezzük, elképzeljük, mi van a másik fejében. 

Szerző: 

„Érzelmi ragály”

Ez az egyik legelemibb mechanizmus, ami révén megérezzük, hogy mit él át a másik. Az érzelmi ragály során a másik érzelme automatikusan átragad ránk, és ugyanazt érezzük, mint ő. Például fájdalma hatására mi is összerándulunk, undora hatására mi is undort érzünk, gyönyöre látványára mi is felizgulunk… Az érzelmi ragály révén úgy ismerhetem meg, mi van a másik fejében, hogy automatikusan ugyanazt élem át. A másik állapota és a saját állapotom között nincs különbség.
Az idegrendszernek egy bizonyos fokú érettségére van szükség ahhoz, hogy valaki képes legyen az érzelmi ragály révén benne fellépett heves érzelmek gátlására, s a saját és a másik lelki állapotának elkülönítésére. Aki erre kevésbé képes, a másik szenvedése benne is nagy szenvedést vált ki, és szenvedő szeretteinek nehezen segít, mert egyfajta támadásnak éli meg azt a fájdalmat, amit szenvedésükkel neki okoztak. Ez különösen nagy probléma olyan esetben, ha a szenvedő személy ki van szolgáltatva annak, aki a másik gyötrelmei által okozott fájdalmat nem képes szabályozni. Például szülők, akik nem viselik el gyermekük szenvedését, vagy orvosok, ápolók, akik a szenvedő páciensekkel nem bírnak együtt lenni, mert a páciens kínjai bennük is nehezen viselhető szenvedést okoznak…

Ezt az elvet, hogy a másik szenvedése nekem is szenvedést okoz, a szenvedést okozó dolgokat pedig jobb elkerülni, ellensúlyozza egy másik mechanizmus, amit empátiás törődésnek neveznek - ami az arra való késztetés, hogy a másik szenvedésén enyhítsünk. Ha ez sikerrel jár, akkor az érzelmi ragály mechanizmusa révén a másik által bennünk kiváltott szenvedés is csökken. Azonban az empátiás törődés jutalmazó jellege nem pusztán a szenvedés csökkentéséből fakad. Úgy tűnik, hogy a másikkal való törődés önmagában örömöt okoz...

Az elmeolvasás

Az empátiás ragály mellett van egy másik automatikus mechanizmus, amelynek segítségével elménk – anélkül, hogy tudatában lennénk, anélkül, hogy döntést hoztunk volna erről, – folyamatosan „kiszámolja” a közelünkben lévő élőlények valóságról alkotott vélekedéseit, szándékait, terveit, érzéseit…

Képesek vagyunk szándékosan, tudatosan is olvasni mások elméjében. Elmeolvasásnak nevezzük azt a képességet, vagy képességek egy csoportját, melyek segítenek abban, hogy megértsük, mi van a másik fejében. Az elmeolvasás összetett folyamat, amely több különválasztható alegység együttes tevékenysége esetén a leghatékonyabb. A másik érzelmeinek arckifejezésről, testtartásról, hangszínből való olvasási készsége, beszéde, írott szövege direkt és indirekt üzeneteinek megértési képessége (irónia, utalás, stb.) – mind fontos szerepet játszanak a másik megértésében…

De vajon miért is olyan fontos megértenünk, hogy mi van a másik fejében? Az egyik legelfogadottabb nézet szerint azért van erre szükségünk, hogy megértsük, és előre tudjuk jelezni a másik viselkedését. Tudatelméleten azt értjük, hogy a másik viselkedését szándékai, vágyai, érzelmei, tervei alapján képesek vagyunk megérteni, illetve előrejósolni. Ez a képesség segít nekünk abban, hogy komplex helyzetekben megértsük a többi ember célját, szándékát – és ez segít abban, hogy a legmegfelelőbb döntést hozzuk saját céljaink és szándékaink eléréséhez.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 4. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. okóber–novemberi számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Pedig olyan jól megvoltunk…

  • Aki él, az visszatérhet – Válás utáni gyász és remény

  • Mindenért az anya a hibás?

  • A passzív-agresszív anya – „Hiába teszem ki a lelkem…”

  • Félelem a haláltól, az élettől és a változástól

  • A mutyi metaforája – Az ismerősség vonzásában

  • Csalók és becsapottak – Valóságtorzítás, valóság-elrejtés és menekülés a valóság elől

  • Masni nyulat halála napján váltja Egon, a kaméleon

  • Egy párkapcsolat krízise - pszichoterápiás pillanatok

  • Élet – egy új életre várva

  • Agyunk fogyasztásmérője: a pupilla

  • Olyan jó egyedül?

  • Miért elégedetlenek a nők a mellük méretével?

  • A „szeretem” és a „nemszeretem” munkákról

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A lelki gondokat nemcsak a testi adottságokkal való elégedetlenség okozhatja! Vannak, akik ruházatuk és hajviseletük miatt érzik kellemetlenül magukat, mert társaik ezekért...

Korunk jellegzetes vonásai erősen befolyásolják a járványhoz való viszonyulásunkat, hétköznapjainkat, sőt, egymáshoz való viszonyulásainkat is.

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján indult impulzivitás-kutatáshoz 18-35 éves fiatalok j

Nem elég azt éreznünk, hogy megértjük a másikat – ezt ki is kell fejeznünk ahhoz, hogy ő is érezze a megértésünket.

Most részt vehet az ELTE testi tudatosságról szóló kutatásában és eredményéről egyéni visszajelzést kaphat.