Jelenlegi hely

Felnőtt-e a felnőtt?

Nagyon okos emberek érzelmileg nagyon éretlenek és sérülékenyek lehetnek.

Érett személyiség... Mit jelent ez a kifejezés az Ön számára? Milyen embert képzel maga elé? Valakit, aki kiegyensúlyozott és bölcs? Egy korosabb, sokat tapasztalt személyt, aki tisztában van önmagával, aki tudja, mit akar, és tekintélyt, biztonságot, nyugalmat sugároz?

Érett személyiség... Mit jelent ez a kifejezés az Ön számára? Milyen embert képzel maga elé? Valakit, aki kiegyensúlyozott és bölcs? Egy korosabb, sokat tapasztalt személyt, aki tisztában van önmagával, aki tudja, mit akar, és tekintélyt, biztonságot, nyugalmat sugároz?

Mit gondol: tényleg az idősebbek privilégiuma az érettség? És vajon az életkor előrehaladtával valóban garantáltan érettebbek leszünk?

Abban lényegében minden pszichológiai irányzat egyetért, hogy a lelki fejlődés szakaszosan történik – az idegrendszeri fejlődés és a környezeti befolyások kölcsönhatásának függvényében...A készségeknek, képességeknek azt az arzenálját, amit az egyes szakaszokon megszereztünk, továbbvihetjük magunkkal, és használhatjuk, ha az élet hasonló feladatok elé állít. Aki viszont úgy próbál továbblépni valamely szakaszból, hogy ott nem küzdött meg sikeresen, annál egyfajta hiátus marad. Ha a meg nem munkált életfeladat évek múlva újra előlép, nem lesz a kezeléséhez a szükséges eszközök birtokában – később pedig már sokkal nehezebb megszerezni azokat!

A biológiai fejlődés okán persze mindenkinek tovább kell lépni az egymást követő állomásokra, de a „hiányok” újra és újra visszaköszönnek...Tökéletes érettségről akkor beszélhetünk, ha valaki minden életszakaszon úgy halad végig, hogy – még ha utólag is – kimunkálja mindazokat a készségeket, képességeket, amelyek az egyes szakaszok feladatának teljesítésével válnak igazán használhatóan a sajátjaivá. Így juthat el sok tapasztalatot szerezve, sokfajta megküzdő képesség, készség birtokában a valódi érett felnőttségig, illetve az öregkorig. 

Ha a személyiség több fejlődési szinten is kidolgozatlan maradt, akkor lelassulhat – vagy megállhat – a pszichés fejlődése. Ráadásul a fejlődési hiátusok néha meglepő viselkedést eredményezhetnek. Biztosan mindenkivel előfordult már, hogy elcsodálkozott azon, amikor egy többnyire teljesen felnőttesen viselkedő kolléga vagy családtag valamely helyzetben váratlanul megdöbbentően „éretlenül” reagál (vagy akár önmagunkat is rajtakaphatjuk ilyen reakción…) Ilyenkor vélhetően az történik, hogy az adott helyzet olyan problémamegoldó készséget követelne meg, amit az érintett személy korábban nem fejlesztett ki magában...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 1. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Téged is figyelnek!

    A „világfalu” árnyoldala

  • A számok tényleg nem hazudnak?

    Önvédelem a statisztikai adatokkal szemben

  • Vakfoltjaink reflektorfényben

    Segítenek vagy megbántanak az őszinte vélemények?

  • A megalázottak és a megszomorítottak

    Ki és miért tart ki bántalmazója mellett?

  • Apák és lányaik

  • Boldog Covid-nemzedék?

  • A hiszékenység nyomora

  • Futni valami elől – vagy futni valamiért?

    Gondolatok a futás népszerűségéről és a futásban rejlő erőről

  • A fehér és a fekete farkas

  • Nem csak a fülünkkel hallunk: a rejtett halláscsökkenés

  • Időgazdálkodás – tényleg csak egy technika?

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Mit kezdjünk a bennünk lévő két, látszólag ellentétes erővel? Mit kezdjünk az emelkedettebb és az alantasabb személyiségvonásainkkal?

Ahhoz, hogy egy nőnek egészséges önbizalma, stabil identitása és megfelelő önbecsülése legyen, elengedhetetlen az apától kapott értékelés és elismerés.

A rejtett bántalmazást különösen nehéz érthetővé tenni a külvilág számára.

A jó szándékú kritika, a negatív tartalmú vélemény megfogalmazása és elfogadása fontos szerepet játszik kapcsolataink

A pszichológiában C. G. Jung honosította meg az árnyék fogalmát. Mit is jelent az analitikus pszichológiában a lélek sötét oldala, és mit lelkünk „fényes” oldala, a perszóna –...

Tehetünk-e arról, ha nincs bennünk elég szeretet? Vagy tehetünk bármit is azért, hogy legyen?