Jelenlegi hely

Zene és gyógyítás

Amikor a szavak szintjén, azaz verbális terápiákkal nem vagy csak nehezen tudunk dolgozni, érdemes a zeneterápiához fordulni.

Egy pszichotrauma feloldásakor, ott, ahol a szavak megtorpannak, gyakran csak a zene segítségével tudunk továbbhaladni. Egy-egy ilyen pszichotrauma olyan, mint az éjszakai Hold. Nagyon messze van tőlünk, de mindig kísér. A zeneterápia segítségével képessé válhatunk arra, hogy ezeket a lelki megrázkódtatásokat – úgymond – időbe és térbe helyezzük, azaz „lehorgonyozzuk” őket a múlt megfelelő időpontjához, és onnantól nem kell tovább „cipelnünk” e terheket. 

Cikkek: 

A magyar nyelvben él egy szó, az „elragadtatás”. A zene terápiás célokra történő felhasználása során a kliens egyfajta módosult tudatállapotba kerül, melynek során az élmény „elragadja” egy lelkiállapotból s egy másikba repíti, olyan – képzeletbeli – helyre és időbe, ahol közelebb tud férkőzni a problémája megoldását jelentő kulcsokhoz. Képletes értelemben a lélek néhány ajtaja csak violinkulccsal (időnként basszuskulccsal) nyílik...

Betegségeket nem lehet gyógyítani, betegeket azonban igen. A gyógyításnak testi-lelki-szellemi szinten egyaránt hatnia kell. Ha adott esetben nem sikerül egy betegséget megszüntetni, a beteg lelkiállapotát, gondolkodásmódját még akkor is egyensúlyban lehet tartani...

A köztudattal ellentétben „programzenék” nem léteznek – azaz nincs olyan zenei alkotás, amely mindenki számára egyaránt megfelel egy adott probléma (pl. szívbetegségek, migrén stb.) kezelésére. Ennek oka egyszerűen az, hogy különbözőek vagyunk, és zenei ízlésünk, emlékeink, tapasztalataink nagymértékben befolyásolnak bennünket abban, hogy bizonyos zenei „beavatkozásokra” hogyan reagálunk. Egy relaxációs célra szánt alkotás adott esetben akár megrázó is lehet olyasvalaki számára, aki azt a zenét éppen valamilyen tragikus esemény kapcsán (pl. temetésen) hallotta.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 3. számában olvasható

 

 

 

 

 
Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Mindenért az anya a hibás?

    „Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

  • Illúziók fogságában

  • Mi az, ami még értékes?

  • KANAPÉ

    „Nem kell mindig mindent tudni”

    Interjú dr. Németh Dezsővel

  • Csodagyerekek

  • Nagyi, a szuperhős

    „Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

  • A rendes ember mítosza

  • Transzgenerációs minták a párkapcsolatban

  • Mérgező pozitivitás ¬– avagy hello kittys ragtapasz a lábtörésre

  • A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

  • Szorongás: rosszból is megárt a sok

  • VRelaxáció – avagy a semmittevés művészete

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Sokszor előfordul, hogy az életük sok területén jól teljesítő nők és férfiak anyjukhoz, szüleikhez való kapcsolata ér

A Skool legújabb programjával arra vállalkozik, hogy megkönnyítse az autista gyermekekkel élő családok mindennapjait.

Nem ritka, hogy a betegek saját magukban keresik a „bűnöst”, vagy épp a környezetük sugallja számukra, hogy ők tehetn

Ezek között a legkényelmetlenebbek a vírusfertőzés hosszú távú hatásaira vonatkoznak.

Amikor egy beteg az intenzívre kerül, úgy tűnhet neki, mintha egy másik bolygón lenne.

Sok helyzetet meg lehet oldani „házon belül”, ám ajánlatos külső szakemberhez fordulni, ha azt tapasztalja a család, hogy nem képes megoldani a felmerülő problémákat.