Jelenlegi hely

Zene és gyógyítás

Amikor a szavak szintjén, azaz verbális terápiákkal nem vagy csak nehezen tudunk dolgozni, érdemes a zeneterápiához fordulni.

Egy pszichotrauma feloldásakor, ott, ahol a szavak megtorpannak, gyakran csak a zene segítségével tudunk továbbhaladni. Egy-egy ilyen pszichotrauma olyan, mint az éjszakai Hold. Nagyon messze van tőlünk, de mindig kísér. A zeneterápia segítségével képessé válhatunk arra, hogy ezeket a lelki megrázkódtatásokat – úgymond – időbe és térbe helyezzük, azaz „lehorgonyozzuk” őket a múlt megfelelő időpontjához, és onnantól nem kell tovább „cipelnünk” e terheket. 

Cikkek: 

A magyar nyelvben él egy szó, az „elragadtatás”. A zene terápiás célokra történő felhasználása során a kliens egyfajta módosult tudatállapotba kerül, melynek során az élmény „elragadja” egy lelkiállapotból s egy másikba repíti, olyan – képzeletbeli – helyre és időbe, ahol közelebb tud férkőzni a problémája megoldását jelentő kulcsokhoz. Képletes értelemben a lélek néhány ajtaja csak violinkulccsal (időnként basszuskulccsal) nyílik...

Betegségeket nem lehet gyógyítani, betegeket azonban igen. A gyógyításnak testi-lelki-szellemi szinten egyaránt hatnia kell. Ha adott esetben nem sikerül egy betegséget megszüntetni, a beteg lelkiállapotát, gondolkodásmódját még akkor is egyensúlyban lehet tartani...

A köztudattal ellentétben „programzenék” nem léteznek – azaz nincs olyan zenei alkotás, amely mindenki számára egyaránt megfelel egy adott probléma (pl. szívbetegségek, migrén stb.) kezelésére. Ennek oka egyszerűen az, hogy különbözőek vagyunk, és zenei ízlésünk, emlékeink, tapasztalataink nagymértékben befolyásolnak bennünket abban, hogy bizonyos zenei „beavatkozásokra” hogyan reagálunk. Egy relaxációs célra szánt alkotás adott esetben akár megrázó is lehet olyasvalaki számára, aki azt a zenét éppen valamilyen tragikus esemény kapcsán (pl. temetésen) hallotta.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 3. számában olvasható

 

 

 

 

 
Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. okóber–novemberi számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Pedig olyan jól megvoltunk…

  • Aki él, az visszatérhet – Válás utáni gyász és remény

  • Mindenért az anya a hibás?

  • A passzív-agresszív anya – „Hiába teszem ki a lelkem…”

  • Félelem a haláltól, az élettől és a változástól

  • A mutyi metaforája – Az ismerősség vonzásában

  • Csalók és becsapottak – Valóságtorzítás, valóság-elrejtés és menekülés a valóság elől

  • Masni nyulat halála napján váltja Egon, a kaméleon

  • Egy párkapcsolat krízise - pszichoterápiás pillanatok

  • Élet – egy új életre várva

  • Agyunk fogyasztásmérője: a pupilla

  • Olyan jó egyedül?

  • Miért elégedetlenek a nők a mellük méretével?

  • A „szeretem” és a „nemszeretem” munkákról

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A vese betegségeinek lelki okai között a felhalmozódó, tartós stresszhatások felelősek.

Kimaradt éveket, meg nem élt érzelmi évtizedeket nem lehet instant módon pótolni...

Mindenki ismeri azt a túlsúlyhoz kapcsolható hiedelmet, hogy a kövérség és a jókedv édestestvérek – vagyis, hogy aki

Kezdünk hozzászokni ehhez a környezethez és felfedezni, hogy mennyi minden lehetséges itt is, mi működik másképp, mil

A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne.

Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, az új koronavírus-járvány kapcsán is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló megoldások. A ...