Jelenlegi hely

„Nőies” és „férfias” orvoslás?

A páciensközpontú kommunikációhoz szorosan kapcsolódik az empátia kérdése

Számos izgalmas vizsgálat próbálta feltárni azt, hogy az orvos–beteg kapcsolatban milyen szerepe van a gyógyító nemének. Vajon az orvosi kommunikáció „gender-semleges”, és a különbségek inkább a kommunikációs stílusban (beteg- vagy betegségközpontú) keresendőek? 

Számos izgalmas vizsgálat próbálta feltárni azt, hogy az orvos–beteg kapcsolatban milyen szerepe van a gyógyító nemének. Vajon az orvosi kommunikáció „gender-semleges”, és a különbségek inkább a kommunikációs stílusban (beteg- vagy betegségközpontú) keresendőek? Ilyen típusú vizsgálatok esetében nem klasszikus „papír-ceruza” tesztekről vagy laboratóriumban mért paraméterekről van szó, hanem megfigyelésekről és szubjektív beszámolókról. Így talán jobban érthető, miért mutatnak ilyen sokszínű képet a gyógyító neme és az orvos–beteg kapcsolat közötti összefüggést feltáró vizsgálatok.

Korábbi vizsgálatok szerint az orvosnők kommunikációja „páciensközpontúbb”. A videón rögzített orvos–beteg találkozások képeit elemezve a kutatók úgy találták, hogy az orvosnők - férfi kollégáikkal összehasonlítva – férfi kollégáikkal összehasonlítva – több időt töltenek betegeikkel, többet kérdeznek, nagyobb hangsúlyt helyeznek a prevencióra, és a terápia kialakításakor a páciens pszichoszociális háttértényezőire is nagyobb figyelmet fordítanak. Ugyanakkor az „orvosi” információk átadásában nem fedeztek fel jelentős különbséget a két nem között.

Joggal kérdezhetjük azt is, hogy a gyógyító és a páciens nemének „együttállása” befolyásolja-e a terápiás kapcsolat hatékonyságát? Sok-sok vizsgálat egybehangzóan azt mutatja, hogy az orvosnő–női páciens esetében a leghatékonyabb a gyógyító kapcsolat, míg az orvosnő–férfibeteg konstelláció tűnik a legkevésbé eredményesnek. Ezek a vizsgálatok arra is felhívják a figyelmet, hogy a gyógyító és betege nemi „megoszlása” mellett a szakterületnek is komoly szerepe van az orvosválasztásban, mert az „érzékeny” vizsgálatok esetében (nőgyógyászat, urológia) a betegek szívesebben keresnek fel azonos nemű orvost.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 3. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • A tudás hatalom?

  • A nagy Ő nyomában

    „Álom vagy – vagy valóság?

  • „Egyedül maradtam - és most boldogabb vagyok”

  • Megbízom benned, de ugye adsz kódot a telódhoz?!

    „Alacsony önértékelés – kóros féltékenység?!

  • KÖRVONAL – „Valahogy mindig azt érzem, hogy a végén helyükre kerülnek a dolgok”

    „Beszélgetés dr. Tárnok Zsanettel

  • Légy önmagad!

    A Selbst titkai

  • A stílus maga a… mi is?

  • Legyetek (mindig) jók?

    Nárcisztikus szülők gyerekei – az anya szerepe

  • MIPSZICSKE – Gyakorlati útmutató szülőknek!

    „Szorong az iskolától – hogyan segítsünk gyermekünknek?

  • A jól (félre)ismert depresszió

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

87 éves korában meghalt Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus, aki a boldogság kutatásáról, a flow fog

A tökéletességre törekvés lehet motíváló hatású, amíg megmarad a törekvések szintjén.

Okkal feltételezhetnénk, hogy ma egyszerűbb megtalálni azt a bizonyos nagy Őt – a számok azonban mintha mégsem erre utalnának...

A filozófiában kevés a széles körű konszenzus - ezek egyikét azonban már Arisztotelész is megfogalmazta: a tényekkel

Milyen folyamatok vezetnek el ahhoz, amikor  a hosszú együttlét utáni szakítást, válást vagy a szeretett fél elveszté

 A szorongás ugyanis kismértékben megmenti az életet, még ha nagymértékben rettenetesen meg is tudja keseríteni.