Jelenlegi hely

Hogyan értik meg a számokat az óvodások?

...a gyerekek ráébrednek: a tárgyak számolása nem egyfajta kiszámolósdi játék, hanem az a mennyiség megállapítását szolgálja

A gyerekek 3-4 éves koruk körül kezdik megérteni, hogy mi is a számolás, kialakítva ezzel a számmegértés felnőttkori alapját. Legtöbben azt gondolhatják, hogy az óvodások akkortól értik meg a számokat, amikor elkezdik a körülöttük lévő tárgyakat megszámolni rámutatással és a számnevek kimondásával, holott sok esetben a gyerekek ezt nem is számolásnak gondolják. 

Szerző: 

Hogy világosabban láthassuk, hová is kell a gyerekeknek eljutniuk, tekintsük át röviden, mit tudnak már csecsemőkoruk óta a számokról. Ahogyan arról egy korábbi lapszámban bővebben is írtunk (Mindennapi Pszichológia 2014/4. szám), a csecsemők már két mentális rendszerrel is rendelkeznek, amelyekkel a mennyiségeket megértik. Egyrészt használhatják az úgynevezett tárgyfájl rendszert, amellyel a tárgyak mozgását lehet követni, és amellyel egyszerre 3-4 tárgy követhető. Ez a rendszer közvetve a tárgyak számosságát is megállapíthatja, a rendszer korlátjából adódóan azonban a 3-4 fölötti mennyiséget már nem tudja érzékelni. Másrészt a babák rendelkezésére áll a közelítő mennyiségi rendszer, amely nagyobb mennyiségeket is követni tud. Azonban ez a rendszer pontatlan: 1 évesnél fiatalabb babáknál legalább 2-3-szoros különbségnek kell lennie két mennyiség (pl. ponthalmaz) között, hogy a mennyiségi eltérés látható legyen. Mindkét rendszer „megért” valamit a számokból, de csak korlátokkal. A korlátok ismeretében a probléma jól látható: valamilyen módon olyan rendszereket kell bevetni, amelyek képesek lehetnek nagyobb (3-4 feletti) értékek pontos megértésére is. Ezt a feladatot a gyerekek tipikusan 3-4 éves koruk környékén oldják meg. Hogyan történik mindez?

A számok pontos megértésének több fázisa is van. Az egyik első szakasz jól ismert lehet a gyakorló szülőknek és pedagógusoknak:  a gyerekek elmondják a számsorozatot („egykettőháromnégy”), mint egy mondókát, miközben ezeket a szavakat nem gondolják számoknak, hanem csak egy versikének, amilyet máskor is mondogatni szoktak. Jól mutatja a versike jelleget az a helyzet, amikor az egyik kutatásunkban a számsor ismeretét mérendő azt kérdeztük az egyik 3 évestől, hogy tudja-e folytatni azt a sort, hogy „egykettőhárom”. Az óvodásunk gondolkodás nélkül rávágta, hogy „Persze. Egy kettő három négy öt hat hét nyolc aki bújt aki nem megyek”. Vajon mit gondolnak a gyerekek, mit jelent ez a mondóka? Jó eséllyel semmit, hiszen éppen tanulják a nyelvet, és tudják azt is, hogy nem ismerhetnek minden szót. Ezen túl némelyik mondókának, versikének később sem lesz jelentése: meg tudná például valaki mondani, hogy mit jelent a „csiribiri” vagy az „ecc-pecc”? (A szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrzője például nem.) A gyerekek tehát nem feltétlenül csodálkoznak azon, ha valamit nem értenek – attól még mondogathatják.

Egy második fázisban a gyerekek a mondóka közben már mutogatnak is tárgyakra, azonban könnyen látható: ez sem jelenti azt, hogy megértenék a számok lényegét. Ilyenkor ugyanis gyakran feltűnően rosszul végzik a dolgukat: egyes tárgyakat kihagynak, másokra többször mutatnak, időnként a számnevek helyes sorozatához sem ragaszkodnak. Ez számukra még mindig csak egy olyasmi játék, mint amikor egy versikére vagy dalra mozognak vagy táncolnak.

A következő fázis már helyes számolásnak tűnik. Ekkor a tárgyakon már megfelelően mennek sorba, nem hagynak ki egyet sem, nem számolnak kétszer egy tárgyat, és a számneveket is megfelelő sorrendben mondják. Ilyenkor, ha eléjük teszünk például 6 golyót, és megkérdezzük tőlük, hogy mennyi golyó van előttük, akkor sorra végigszámolják őket, és helyesen eljutnak a hatig. Úgy tűnhet, hogy a gyerekek végre megtanultak számolni. Pedig még nem…

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 2. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2020 június–július

  • Mindennapos manipulatív technikák és kivédésük

  • Koalíciók és félrecsúszó párkapcsolatok

  • Miért nem teszünk a klímakatasztrófa ellen?

  • Milyenek is a magyarok? A személyiség faktorai – 3.

  • Játék „itt, most és akkor” – a pszichodráma

  • Minden a fejben dől el? Test és lélek egysége

  • Amit a lelkiismeretünk diktál?

  • Járvány után… (?)

  • Stressz alatt másképp döntünk?

  • „Mintha minden évben érkezne hozzánk egy újszülött

  • Autizmus spektrumzavar felnőttkorban

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Mintha egy láthatatlan ujj márciusban hirtelen stop gombot nyomott volna ezeken a folyamatokon.

Az összezártságban kialakuló feszítettség változóan van jelen a családok életében.

Mindez nemcsak fizikailag, hanem pszichésen is fokozott terhet ró ránk, ezért a Magyar Pszichológiai Társaság szervez

Jóval előbb és megrázó hirtelenséggel azokkal a kérdésekkel megküzdeni a leendő szülőknek, amelyek korábban a várandósság kilenc hónapjában szép fokozatosan jelentek meg, s...

Irwin D. Yalom szerint a haláltól való szorongás alapmotivációnk, „ösztönszinten hat – beépült minden apró sejtünkbe – és az élet minden mozzanatát befolyásolja”, csak...

Amikor a gyerek dühöng, hisztizik, nagyon sok szülő egyszerűen nem tud mit kezdeni a felfokozott helyzettel, a gyerek pedig képtelen más eszközzel kifejezni magát.