Jelenlegi hely

A gyermekkori otthon fényei és árnyai

Az otthon tere sajnos nem minden esetben képes kielégíteni a családtagok érzelmi szükségleteit – akik ilyenkor fájdalmasan küzdenek a biztonságérzés hiányával.

Mit is szeretnének az emberek megélni az „otthon” élményében? Milyen vágyak, fantáziák és konkrét események fűződnek bennük az otthon fogalmához? És mit tükröznek a valóságos tapasztalatok? 

Otthonunkban elsősorban biztonságos bázisra vágyunk, ahonnan elindulhatunk felfedezni a világot, és ahova visszatérhetünk megpihenni, legfontosabb kapcsolatainkat ápolni és önmagunkra lelni. Otthonunk – ideális esetben – annak a képnek is része, amit szívesen megmutatunk magunkról a világnak. Így öltözködésünkhöz vagy internetes oldalunkhoz hasonlóan az otthon egyben kommunikáció is, hiszen ahogyan használjuk, díszítjük, egyénivé tesszük, az minden látogató számára sok információt hordoz rólunk. Az otthon tehát személyes és személy(ek)re szabott tér, menedék és a bensőséges együttlétek helye. Ahogyan szólásainkban is visszaköszön: „a legjobb otthon”, sőt akár az anyatej ízét vagy a karácsonyi süteményeket megidéző „édes otthon”.

De vajon mindenki számára ennyi pozitívumot hordoz az otthon tapasztalata? Mi lehet annak hátterében, ha a negatív érzések, a frusztráció, a szenvedés, a fájdalom érzései kerülnek túlsúlyba? Mennyiben múlik ez az otthon fizikai tulajdonságain (például az elhelyezkedésén, a nagyságán vagy a berendezés minőségén) és mennyiben a benne lakók lelki állapotán és kapcsolatain?

Az otthonnal kapcsolatos környezetpszichológiai kutatások tanulságai szerint az otthon élményében szétválaszthatatlanul összefonódik a tárgyi környezet hatása a környezetet alakító családtagok és családi kapcsolatok kölcsönhatásaival...

Min múlik az, hogy mit jelent számunkra az otthonunk? Az egyik legfontosabb forrásunk ezen a téren is gyermekkorunk tapasztalata. Persze nem önmagában az, hogy milyen színű volt a fal, vagy hányadik emeleten volt a lakás. Amint láttuk, a fizikai környezet, a tárgyi világ és a téri viszonyok jelentése elválaszthatatlan azoktól a kapcsolatoktól, melyeket felnövekedve megtapasztaltunk... Mélyinterjúk elemzéséből tudjuk: felnőtt személyek otthonaiban felfedezhető, hogy időről-időre újrateremtik maguk körül gyermekkoruk meghatározó színtereit – és újrajátsszák akkori, megoldatlan konfliktusaikat. János és Renáta családi küzdelmei az otthon körül mélyen gyökereznek eredeti családjaik történetében, s térben és időben is messzire nyúlnak...

Renáta és János fiatal házasokként nem sejtették, hogy leendő otthonukkal kapcsolatos közös vízióik megvalósítása során mennyi gyermekkori kimondatlan vágy, elvárás találkozik és ütközik majd a falak között... 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 2. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • A tudás hatalom?

  • A nagy Ő nyomában

    „Álom vagy – vagy valóság?

  • „Egyedül maradtam - és most boldogabb vagyok”

  • Megbízom benned, de ugye adsz kódot a telódhoz?!

    „Alacsony önértékelés – kóros féltékenység?!

  • KÖRVONAL – „Valahogy mindig azt érzem, hogy a végén helyükre kerülnek a dolgok”

    „Beszélgetés dr. Tárnok Zsanettel

  • Légy önmagad!

    A Selbst titkai

  • A stílus maga a… mi is?

  • Legyetek (mindig) jók?

    Nárcisztikus szülők gyerekei – az anya szerepe

  • MIPSZICSKE – Gyakorlati útmutató szülőknek!

    „Szorong az iskolától – hogyan segítsünk gyermekünknek?

  • A jól (félre)ismert depresszió

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A nárcisztikus szülő a gyermekére mint önmaga meghosszabbítására, személyisége „kihelyezett tagozatára” tekint, nem v

Ma közel 23 ezer gyermek él állami gondoskodásban. További 140 ezer gyereket bármikor elvehetnek a szüleitől.

Inkább az fontos, hogy mi magunk találjuk meg a saját megoldásainkat – így válunk majd elég jó szülőjévé gyermekeinkn

A nagymamák kulcsfontosságú szerepet játszanak az unokák fizikai és pszichés jóllétét – és végső soron túlélését – illetően. 

Sokszor előfordul, hogy az életük sok területén jól teljesítő nők és férfiak anyjukhoz, szüleikhez való kapcsolata ér

A „rendes emberről” minden család kialakít egy narratívát - ez a mitikus alak hús-vér valójában nem létezik, de szell