Jelenlegi hely

Elmerülni a szégyenben

Vélhetően mi magunk is éreztünk már cselekvőképességünket akadályozó, kisebbrendűséggel, tehetetlenséggel, félénkséggel s az elrejtőzés vágyával együtt járó állapotot – vagyis mélyen szégyenkeztünk.

Szerző: 

A szégyen másodlagos, úgynevezett önértékelési érzelem, amely gyermekkorban, 2-3 éves korban jelenik meg, és más önértékelési érzelmekkel együtt (mint például a bűntudat és a büszkeség) elsősorban a szociális kihívásoknak való megfelelésben játszik nagy szerepet. A bűntudatot korábban gyakran összemosták a szégyennel, holott a két érzelem között alapvető különbségeket lehet megfogalmazni. Lényeges eltérés, hogy szégyenünk az énünkre, míg bűntudatunk a viselkedésünkre vonatkozik. Vagyis ha szégyenkezünk, azt érezzük, nem olyanok vagyunk, amilyenek lenni szeretnénk, míg bűntudat esetén a probléma forrása az, hogy úgy látjuk, megbántottunk valakit vagy rosszat tettünk valakivel. Szégyen esetén teljes valónkat érezzük elfogadhatatlannak és emiatt gyakran megbénulunk, lefagyunk, míg bűntudatnál jóvátételi cselekvéseken gondolkodunk, például igyekszünk bocsánatot kérni...

A szégyen teljesen adaptív, egészséges jelenségnek tekinthető mindaddig, amíg átmenetileg, a megszégyenítő helyzetek érzelmi reakciójaként jelenik meg. Ugyanakkor bizonyos – többnyire gyermekkorban gyökerező – tényezők hatására könnyen olyan internalizálódott, krónikus, identitásunk részét képező állapottá válhat, mely állandó vagy hosszan tartó szégyenkezést, gyötrődést eredményez. Ezt az állapotot nevezhetjük krónikus szégyennek. Úgy tűnik, az erős krónikus szégyennel élő személyek a megszégyenítő helyzetekre erőteljesebb reakciókat adnak, s körükben gyakoribb a különböző mentális zavarok kialakulása...

A szégyen kialakulásához nem szükséges az, hogy az egyén bármi rosszat cselekedjen. Maga a szégyenélmény egy titok vagy egy vélt hiányosság hatására is kialakulhat.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 5. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. április–májusi számában
ezekről olvashat:

2021 áprils–május

  • Mit kockáztatunk, mit kockázathatunk?

    Erkölcsi dilemmák járvány idején

  • Yalom és a pandémia

    avagy egzisztenciális kérdések napjaink krízishelyzetében

  • Fény és árnyék a személyiségben

  • Szex a karantén alatt

    avagy hogyan hat szexuális életünkre a pandémia?

  • „Most jót akarsz nekem vagy rosszat?”

    Szándéktulajdonítás a párkapcsolatokban

  • Az egyik fülemen be… és a másikon is!

    Testvérkonfliktusok

  • Mi történt a zenével?

  • „Csak akarnod kell, és meggyógyulsz!”

    A beteghibáztatás csapdája és a kiút keresése

  • Elveszett és megtalált realitás

    A virtuális valóság alkalmazásának lehetőségei a demencia elleni harcban

  • Újrakezdők

    Szingli apák, akik újra párt keresnek

  • Az agy folyton mesterkedik valamiben

  • Siker, csillogás – és ami mögötte van…

    A divatipar egészségkárosító hatásai

  • Macskapszichológia a karantén idején

  • Ha egyszer vége lesz…

    A járvány hatásairól – Tari Annamária, dr. Demetrovics Zsolt, Dr. Gyarmathy Éva, dr. Vizin Gabriella

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Amikor az első karantén és otthontanulás kezdődött, azt hittem „nekem ez semmi”, hiszen Indiában fél évig már egyszer

Eközben sok kutatás világít rá arra, hogy az apák egyre inkább részt vesznek a gyermekeik életében, és szerepük már n

Kérdés, hogy még meddig és egyáltalán: miért?

Valószínűleg kevesen vitatkoznának azzal a kijelentéssel, hogy az iskola időnként rendkívül fenyegető közeg a diákok

Szűk pesti utcán találkoztam velük, a fiatal anyukával és 3-4 éves forma kisfiával - amikor beértem őket, talán már a