Jelenlegi hely

Mielőtt útra kelsz… - Útravaló kivándorlóknak – 1. rész

Mit is kell tisztáznunk magunkban, amikor a kivándorlást fontolgatjuk?

Hogy most induló sorozatunkban valóban olyan jelenségekről olvashat az érintettek nem csekély köre, amelyeket egy bevándorló átél, arra garancia, hogy a szerző, aki maga is egy másik országban kezdett új életet, átélte mindezt, s találkozott a külföldre költözés minden kellemes és kellemetlen hozadékával. Tapasztalatainak összefoglalásával abban kíván segíteni, hogy a külföldön szerencsét próbálók olyan helyzetekre is fel tudjanak készülni, amelyekkel talán nem is számoltak volna. Nemcsak a jelenségek pszichológiai hátterének megvilágításával foglalkozunk részletesen, de hasznos – és kipróbált – tanácsokkal segítjük a szerző sorstársait.

Amikor valaki úgy dönt, hogy külföldre költözik, számos olyan kérdéssel kell szembenéznie, amelyek a gondolat megszületésekor, a tervezgetés során talán fel sem merültek benne. Az induláshoz szükséges információk után kutatva a lélekben való felkészülést sem hanyagolhatjuk el, hiszen ez legalább annyira fontos, mint az, hogy mivel utazzunk, vagy hol keressünk szállást…

Napjainkig a legóvatosabb becslések szerint is mintegy 350 ezer magyar hagyta el Magyarországot, s a folyamat egyre gyorsul – legalábbis ezt mutatják a hivatalosan követhető adatok, további felmérések pedig arra utalnak, a harminc év alattiak fele tervezi, hogy külföldön próbál szerencsét. Ennek ellenére úgy tűnik, az ezt fontolgatók nemigen találnak útmutatást arról, hogy mindez milyen lélektani hatásokkal jár. Amikor ugyanis a külföldön élő vagy oda készülő magyarokról beszélünk, ne feledjük, hogy kivándorlásuk nemcsak őket, hanem a hozzájuk közel állókat – családtagokat, barátokat, ismerősöket, munkatársakat – is érinti, a jelenség tehát nemcsak gazdasági, népességi, hanem társadalmi és pszichológiai kérdéseket is felvet.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 2. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Mindenért az anya a hibás?

    „Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

  • Illúziók fogságában

  • Mi az, ami még értékes?

  • KANAPÉ

    „Nem kell mindig mindent tudni”

    Interjú dr. Németh Dezsővel

  • Csodagyerekek

  • Nagyi, a szuperhős

    „Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

  • A rendes ember mítosza

  • Transzgenerációs minták a párkapcsolatban

  • Mérgező pozitivitás ¬– avagy hello kittys ragtapasz a lábtörésre

  • A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

  • Szorongás: rosszból is megárt a sok

  • VRelaxáció – avagy a semmittevés művészete

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A globális vírusjárványra adott reakciók valóságos aranybányát jelentenek azoknak, akik az esztelen néze

A rejtett bántalmazást különösen nehéz érthetővé tenni a külvilág számára.

Mindenki által ismert lélektani alapigazság, hogy a gyermekkori élmények, tapasztalatok – legyenek pozitívak vagy neg

Miért – és mikor – zavar minket az, ha megfigyelnek? Mi takargatnivalónk van a világ előtt?

A szingli szó hallatán sokan a nagyvárosban élő, diplomás, anyagilag független, 30-as, 40-es éveikben járó nőkre gond

Talán nem igazán tudatosul bennünk, de az egy éve tartó világjárvány nemcsak a tehetetlenség, a kontrollvesztettség élményét hozta el, nem „csupán” társas kapcsolataink...