Jelenlegi hely

A lelkiismeret születése

Folyamatos referenciaként működik arra vonatkozóan, hogy mit nem szabad tennünk

 „Ne mondd meg az anyukádnak, hogy kiszöktünk a kerítésen!”

Szerző: 

Nagy különbség van abban, hogyan reagál erre a mondatra egy kétéves kisgyermek, egy ötéves óvodás és egy tizenhat éves serdülő. A kétéves nagy valószínűséggel nem is érti a szándékot, hiszen számára teljesen természetes érzés az, hogy anyukája akkor is mindent lát és tud, ha nincs is éppen jelen. Óvodáskorban már más a helyzet, megjelenik egy feszítő, nyugtalanító érzés, a tiltott tevékenység bűntudatot, lelkiismeret-furdalást okoz, és valószínű, hogy ez olyan terhet tesz a gyermekre, ami miatt végül mégis elmondja az édesanyjának. Serdülőkorban nem kizárt, hogy a szerelmes lány nem érez bűntudatot, ha a szülői tiltás ellenére kiszökik egy lopott órára a barátjával – főleg, ha úgy érzi, hogy túlságosan szigorúak, igazságtalanok vele vagy nem bíznak benne. Ebben a tipikusan lázadó korban már előfordul, hogy a fiatal felülbírálja szülei elvárásait vagy a családi szabályokat.

Ha fejlődéslélektani szempontból vizsgáljuk a lelkiismeret kialakulásának kérdését, láthatjuk, hogy rendkívül komplex, sokszor rejtélyes, nehezen megragadható vagy definiálható jelenségről beszélünk, mely elválaszthatatlan olyan képességektől, mint az önreflexió, az önmonitorozás, a kötődés, az „én” kialakulása, a szabályok belsővé tétele és alkalmazása, a moralitás. Ezek olyan magasrendű – a gondolkodást, a viselkedést és az érzelmi életet irányító – funkciók, melyek nem születnek velünk, fokozatosan alakulnak ki, a tapasztalati tanulás és a környezet reakciói mentén építjük be személyiségünkbe. Természetesen itt sem zárható ki a genetika, hiszen a különböző temperamentumú emberek különböző módon reagálhatnak a környezeti hatásokra; ezért kijelenthetjük, hogy ebben az esetben is a komplex gén-környezet interakció hangolja finomra a lelkiismeret kialakulásának hátterében álló szociális, morális és személyiségbeli tényezőket...

A személyiségfejlődés során a lelkiismeretet olyan útitársnak képzelhetjük el, mely óvodáskorban a külső környezet (elsősorban a szülők) visszajelzései alapján születik, majd fokozatosan belsővé válik. Folyamatos referenciaként működik arra vonatkozóan, hogy mit nem szabad tennünk, hiszen a lelkiismeret-furdalás olyan negatív érzésekkel jár, mint a bűntudat és a szégyen. Felmerülhet az a lélektani folyamatot érintő kérdés is, hogy vajon normális esetben miért „éri meg” a gyermeknek az, hogy ilyen fájdalmas érzéseket éljen át, ahelyett, hogy egyszerűen nem mondja el, csak hogy ne kapjon érte büntetést. Két, egymással összefüggő dolog áll a háttérben: alapként a szülő és gyermeke közötti biztonságos érzelmi kötődés, valamint a szülőnek való megfelelés igénye. A lelkiismeret hajtóereje ugyanis az, hogy a gyerek a szülőt omnipotensnek – vagyis mindenhatónak – látja, ezért mindenáron arra törekszik, hogy megfeleljen neki. Mivel a gyermeki lét önmagában egy kiszolgáltatott pozícióval jár, ez az erős megfelelés független attól, hogy a szülő milyen világnézet szerint, milyen eszközökkel (büntetés, testi fenyítés, jutalmazás), vagy mennyire liberálisan neveli a gyermeket. A megfelelés igénye teljesen tudattalan, és még olyankor is fennáll, amikor a gyermek viselkedése látszólag ellentmond ennek (például hisztizik és hadakozik a szabályok ellen), hiszen ennek a bonyolult szabályozási rendszernek a belsővé válása hosszabb és mélyebb folyamat annál, mint hogy kizárólag az aktuális viselkedésből következtetni lehetne rá.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 1. számában olvasható.

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Téged is figyelnek!

    A „világfalu” árnyoldala

  • A számok tényleg nem hazudnak?

    Önvédelem a statisztikai adatokkal szemben

  • Vakfoltjaink reflektorfényben

    Segítenek vagy megbántanak az őszinte vélemények?

  • A megalázottak és a megszomorítottak

    Ki és miért tart ki bántalmazója mellett?

  • Apák és lányaik

  • Boldog Covid-nemzedék?

  • A hiszékenység nyomora

  • Futni valami elől – vagy futni valamiért?

    Gondolatok a futás népszerűségéről és a futásban rejlő erőről

  • A fehér és a fekete farkas

  • Nem csak a fülünkkel hallunk: a rejtett halláscsökkenés

  • Időgazdálkodás – tényleg csak egy technika?

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ahhoz, hogy egy nőnek egészséges önbizalma, stabil identitása és megfelelő önbecsülése legyen, elengedhetetlen az apától kapott értékelés és elismerés.

Mindenki által ismert lélektani alapigazság, hogy a gyermekkori élmények, tapasztalatok – legyenek pozitívak vagy neg

A Skool legújabb programjával arra vállalkozik, hogy megkönnyítse az autista gyermekekkel élő családok mindennapjait.

Amikor az első karantén és otthontanulás kezdődött, azt hittem „nekem ez semmi”, hiszen Indiában fél évig már egyszer

Eközben sok kutatás világít rá arra, hogy az apák egyre inkább részt vesznek a gyermekeik életében, és szerepük már n