Jelenlegi hely

A személyiség faktorai

Hogyan lehet az, hogy az emberek – mindenfajta pszichológiai ismeret nélkül – viszonylag jól tudják jellemezni egymást?

Maga a Big Five megközelítés és annak ötfaktoros eredményei nem új keletűek. Eredetileg angol személyiség-leíró szavak szerveződését kezdték elemezni a kutatók az 1930-as, 1940-es évektől kezdődően, de mára számos más nyelven is elvégezték ezeket a vizsgálatokat. Az eredményeket illetően összességében igen nagy konszenzus alakult ki a pszichológusok között, mindenhol, minden nyelven lényegében hasonló ötfaktoros struktúrát sikerült kimutatni. Megdöbbentőnek tűnik ez az univerzális szintű nyelvi egyezés, hiszen ha csak a fizikai környezetre gondolunk, már ott óriásiak lehetnek a különbségek, nem beszélve a kulturális differenciákról. 

Cikkek: 

A személyiség közvetlenül nem megfogható, nem mérhető – csak következtetni tudunk rá. Nagyrészt a viselkedésből, a reakciók állandóságából tudhatjuk, hogy egyáltalán létezik. Ha pedig ez egy ilyen mélyen gyökerező, egyéni viselkedésünket meghatározó pszichológiai struktúra, akkor felépítéséről, szerveződéséről is érdemes elgondolkodnunk.

Ahhoz, hogy megértsük, miként is szerveződik maga a személyiség, megpróbálhatunk egy egészen egyszerű megközelítésmódot alkalmazni, mielőtt végleg elvesznénk a személyiségelméletek végeláthatatlan dzsungelében. Gondoljuk végig, hogyan lehet az, hogy az emberek – mindenfajta pszichológiai ismeret nélkül –  viszonylag jól tudják jellemezni egymást? Például ha el akarom mesélni, milyen személyiség a barátom, fel tudom sorolni, mi jellemző rá – hogy kedves, barátságos, könnyen teremt kapcsolatot másokkal, ugyanakkor egy kicsit felszínes is, szeret egyszerre sok dologgal foglalkozni, amiket aztán nem mindig fejez be, kicsit rendetlen, stb.

A személyiség szerveződésének megértéséhez rendelkezésünkre áll egy kifinomult eszköz, maga a nyelv. Az ún. „lexikai hipotézis” szerint ami fontos a világból, az mind leképződik, beágyazódik a nyelvbe, vagyis arra kifejezéseket alkotunk. Tehát, ha megfordítjuk ezt a logikát, akkor azt mondhatjuk, hogy amire sok szavunk van, az valószínűleg lényeges számunkra a világ – vagy adott esetben a személyiség – leírása szempontjából. A leggyakrabban emlegetett példa, hogy az eszkimóknak sokkal több szavuk van a hóra, mint nekünk. Kicsit sántít a dolog, hiszen az eszkimók valójában nem is egyféle nyelvet beszélnek, de hozhatunk egy közelebbi példát is: a hollandoknál oly sokszor és sokféle formában esik az eső, hogy érthető módon sokkal több kifejezésük létezik erre.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 5. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2020 június–július

  • Mindennapos manipulatív technikák és kivédésük

  • Koalíciók és félrecsúszó párkapcsolatok

  • Miért nem teszünk a klímakatasztrófa ellen?

  • Milyenek is a magyarok? A személyiség faktorai – 3.

  • Játék „itt, most és akkor” – a pszichodráma

  • Minden a fejben dől el? Test és lélek egysége

  • Amit a lelkiismeretünk diktál?

  • Járvány után… (?)

  • Stressz alatt másképp döntünk?

  • „Mintha minden évben érkezne hozzánk egy újszülött

  • Autizmus spektrumzavar felnőttkorban

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az akaraterő egyfelől abban segít, hogy valamit megtegyünk - másfelől viszont abban, hogy valamit ne tegyünk meg.

Noha a magyarban nincs széles körben elterjedt kifejezés a jelenségre, nekünk is ismerős lehet.

Az egészséges fejlődéshez és működéshez egész életünk folyamán szükségünk van az elismerésre.

Amikor az emberek úgy érzik, hogy nincs kontrolljuk az életüket szorongató történések felett, intenzív

A magyar felnőttek 4 százaléka tartozik abba a rizikócsoportba, akiknél kialakulhat munkafüggőség.

A vizsgálatok szerint a magányosság-érzés szoros kapcsolatban van a negatív érzelmek túlsúlyával, a depresszió kockáz