Jelenlegi hely

A személyiség faktorai

Hogyan lehet az, hogy az emberek – mindenfajta pszichológiai ismeret nélkül – viszonylag jól tudják jellemezni egymást?

Maga a Big Five megközelítés és annak ötfaktoros eredményei nem új keletűek. Eredetileg angol személyiség-leíró szavak szerveződését kezdték elemezni a kutatók az 1930-as, 1940-es évektől kezdődően, de mára számos más nyelven is elvégezték ezeket a vizsgálatokat. Az eredményeket illetően összességében igen nagy konszenzus alakult ki a pszichológusok között, mindenhol, minden nyelven lényegében hasonló ötfaktoros struktúrát sikerült kimutatni. Megdöbbentőnek tűnik ez az univerzális szintű nyelvi egyezés, hiszen ha csak a fizikai környezetre gondolunk, már ott óriásiak lehetnek a különbségek, nem beszélve a kulturális differenciákról. 

Cikkek: 

A személyiség közvetlenül nem megfogható, nem mérhető – csak következtetni tudunk rá. Nagyrészt a viselkedésből, a reakciók állandóságából tudhatjuk, hogy egyáltalán létezik. Ha pedig ez egy ilyen mélyen gyökerező, egyéni viselkedésünket meghatározó pszichológiai struktúra, akkor felépítéséről, szerveződéséről is érdemes elgondolkodnunk.

Ahhoz, hogy megértsük, miként is szerveződik maga a személyiség, megpróbálhatunk egy egészen egyszerű megközelítésmódot alkalmazni, mielőtt végleg elvesznénk a személyiségelméletek végeláthatatlan dzsungelében. Gondoljuk végig, hogyan lehet az, hogy az emberek – mindenfajta pszichológiai ismeret nélkül –  viszonylag jól tudják jellemezni egymást? Például ha el akarom mesélni, milyen személyiség a barátom, fel tudom sorolni, mi jellemző rá – hogy kedves, barátságos, könnyen teremt kapcsolatot másokkal, ugyanakkor egy kicsit felszínes is, szeret egyszerre sok dologgal foglalkozni, amiket aztán nem mindig fejez be, kicsit rendetlen, stb.

A személyiség szerveződésének megértéséhez rendelkezésünkre áll egy kifinomult eszköz, maga a nyelv. Az ún. „lexikai hipotézis” szerint ami fontos a világból, az mind leképződik, beágyazódik a nyelvbe, vagyis arra kifejezéseket alkotunk. Tehát, ha megfordítjuk ezt a logikát, akkor azt mondhatjuk, hogy amire sok szavunk van, az valószínűleg lényeges számunkra a világ – vagy adott esetben a személyiség – leírása szempontjából. A leggyakrabban emlegetett példa, hogy az eszkimóknak sokkal több szavuk van a hóra, mint nekünk. Kicsit sántít a dolog, hiszen az eszkimók valójában nem is egyféle nyelvet beszélnek, de hozhatunk egy közelebbi példát is: a hollandoknál oly sokszor és sokféle formában esik az eső, hogy érthető módon sokkal több kifejezésük létezik erre.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 5. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. április–májusi számában
ezekről olvashat:

2021 áprils–május

  • Mit kockáztatunk, mit kockázathatunk?

    Erkölcsi dilemmák járvány idején

  • Yalom és a pandémia

    avagy egzisztenciális kérdések napjaink krízishelyzetében

  • Fény és árnyék a személyiségben

  • Szex a karantén alatt

    avagy hogyan hat szexuális életünkre a pandémia?

  • „Most jót akarsz nekem vagy rosszat?”

    Szándéktulajdonítás a párkapcsolatokban

  • Az egyik fülemen be… és a másikon is!

    Testvérkonfliktusok

  • Mi történt a zenével?

  • „Csak akarnod kell, és meggyógyulsz!”

    A beteghibáztatás csapdája és a kiút keresése

  • Elveszett és megtalált realitás

    A virtuális valóság alkalmazásának lehetőségei a demencia elleni harcban

  • Újrakezdők

    Szingli apák, akik újra párt keresnek

  • Az agy folyton mesterkedik valamiben

  • Siker, csillogás – és ami mögötte van…

    A divatipar egészségkárosító hatásai

  • Macskapszichológia a karantén idején

  • Ha egyszer vége lesz…

    A járvány hatásairól – Tari Annamária, dr. Demetrovics Zsolt, Dr. Gyarmathy Éva, dr. Vizin Gabriella

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Tehetünk-e arról, ha nincs bennünk elég szeretet? Vagy tehetünk bármit is azért, hogy legyen?

Azt állítjuk, hogy nincsen olyan személyiség, amelyiknek ajánlott vagy nem ajánlott vállalkozás indítása.

Az elsődleges cél nem önmaga bemutatása, hanem a másik érzékeny pontjainak becserkészése.

Az ilyen emberekre jellemző a grandiózus, egocentrikus gondolkodás, a kiváltságosság-tudat és a dominancia. Úgy gondolják, felsőbbrendűek másokhoz viszonyítva...

Az ábrándozás, fantáziálás, álmodozás teljesen hétköznapi jelenségek - de hogyan lehet megkülönböztetni a normál mértékű fantáziálást a patológiás álmodozástól? 

Általában a perfekcionista emberről azt feltételezzük, hogy kívül-belül rendben van: tökéletes a ruházata, lakásában