Csalás-e vagy ámítás?

Az interneten számos show-hipnotizőr, sejtszintű tisztánlátó és guru hirdeti szolgáltatásait. Sokszor még a képzett szakembernek is nehéz elkülöníteni egymástól a búzát és az ocsút: a tudomány talaján álló, szakmai etikai szabályoknak megfelelően dolgozó hipnoterapeutákat és a hangzatos nevű magánegyetemeken képződött kontárokat. Mi tagadás, ebben a helyzetben nekünk, hipnózissal dolgozó pszichológusoknak és orvosoknak is van felelősségünk. Nem lépünk fel olyan meggyőzően, mint a kóklerek. Ezért is él még mindig annyi tévhit a hipnózissal kapcsolatban. Szeretnék valamit lefaragni a tartozásból, ezért összegyűjtöttem néhányat a legnépszerűbb – de hamis – hipnózis-reprezentációk közül, és bemutatom a cáfolatukat. A hipnózis nem (feltétlenül) szemfényvesztés.

Tévhit: A hipnotizőr szúrós szemű varázsló, aki zsebórával kábítja el az áldozatait.

Tény: Sajnos sok olyan „jósda”, „természetgyógyász központ” vagy akár egyenesen „Hypnózis Intézet” működik, ahol kontrollálatlan képzettségű emberek a gyors haszonszerzés érdekében hipnózist végeznek a hozzájuk fordulókon. Ők nagy károkat okozhatnak, mert alanyaik váratlan reakcióit nem feltétlenül tudják kiszámítani, kezelni. Akármilyen segítőhöz fordul, érdemes megkérdeznie, hogy milyen egyetemen szerzett diplomát, illetve melyik egyesületnél kapott hipnoterápiás kiképzést. Korrekt szakember ezekről az adatokról külön kérdezés nélkül is be fog számolni Önnek. Magyarországon jelenleg nincs szabályozva, hogy ki végezhet hipnózist. Érdemes azonban olyan pszichológushoz, orvoshoz vagy fogorvoshoz fordulnia, aki a Magyar Hipnózis Egyesület vagy az Integratív Pszichoterápiás Egyesület képzését végezte el. Az a hipnoterapeuta, akik e két szervezet valamelyikében végezte el a hipnózis-képzést, egyetemi diplomája megszerzése után még éveken át tanulta a hipnotikus gyógyítás művészetét. Nem csak lelki bajok, de számos pszichoszomatikus és testi okokra visszavezethető panasz, betegség is eredményesen kezelhető hipnózissal. Örömmel mondhatom, hogy a pszichológusok és pszichiáterek mellett egyre több fogorvos, szülész-nőgyógyász, sebész, aneszteziológus, bőrgyógyász is alkalmazza a hipnoterápia módszerét. A zsebóra pedig nem más, mint egy bűvészkellék. A hipnózis létrehozásához elég akár az is, ha a személy kiválaszt egy tetszőleges pontot a szemközti falon, vagy megfigyeli saját légzését, és erre összpontosítja a figyelmét.

Hirdetés

Tehát: Nem minden hipnotizőr bűvész. A hipnózishoz nincs szükség zsebórára vagy más „varázseszközökre”.

Tévhit: A hipnotizált személy teljesen elveszíti az akaratát; bármit megtesz, amit a hipnotizőr parancsol.

Tény: Filmeken, könyvekben gyakran ábrázolják így a hipnózist, de ez egy hamis képzeten alapul. A hipnotikus állapot előidézésére a hipnotizőr különböző gondolatokat közöl, amelyek segítik az ellazulást és a figyelem összpontosítását. Ezek a gondolatok a szuggesztiók. Az 1800-as évektől a második világháborúig a hipnotizőrök ún. autoriter stílust alkalmaztak, azaz a hipnózist gyakran parancsoló módon megfogalmazott szuggesztiókkal hozták létre. Ám ekkor is voltak olyan kísérletek, amelyek bebizonyították, hogy a hipnotizált személy nem válik zsinóron rángatott bábuvá. Julius Wagner-Jauregg professzor (Freud egyik tanára) például egy csoportos hipnózisdemonstráció során a bécsi orvosegyetem akkori három orvostanhallgató-nőjének parancsolta meg, hogy emeljék fel a szoknyájukat. A medikák az ismételt utasítások hatására először bokáig, majd térdig fel is húzták – aztán elvörösödtek, visszaengedték a szoknyát a lábukra, és kiugrottak a hipnózisból...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 3. számában olvasható