Jelenlegi hely

Szeretkezés: testtel vagy lélekkel?

A nők egy része valóban nem érzi, ami vele „odalent” történik.

Milyen egyszerű lenne  azt válaszolni, hogy „Micsoda kérdés! Nem választható el egymástól a test és a lélek!”  Ez valahol így is van, én mégis arról akarok most írni, hogy milyen fontos először külön vizsgálni a kettőt, és csak utána elemezni az egymásra hatásukat. Ezt akkor tehetjük meg leginkább, amikor valami megváltozik vagy elromlik egy pár szexuális életében.

Van egy szituáció, amit rendkívül fontos időben felismerni: nagyon könnyen el lehet szokni a testi kapcsolattól. Először csak egy kis probléma kell: átmeneti merevedési zavar, amitől hirtelen megijednek, vagy az egyikük nagyon fáradt és visszautasítja a másikat. A következmény, hogy rövidesen egyikük sem mer kezdeményezni. Érzik azt a bizonyos vágyat, már csak a lépést kellene megtenni a másik felé… de inkább mégse. Most nem. Aztán már holnap sem.

A pár összecsiszolódása komoly próbatétel. Vajon mi is kell ahhoz, hogy a folyamatos változások közepette időről időre megújuljon a megszokott kapcsolat?  Úgy tűnik, kell hozzá sok-sok jó tapasztalat az elején, mert ezek az emlékek mindig aktiválódnak, amikor a párunkkal testi kapcsolatba kerülünk. Haverságnak hívnám azt, amikor a partnerek ezt-azt kipróbálnak – és jót tudnak nevetni az esetleges felsüléseken. Kell valami tudatosság is, hogy a munka és a család mellett időnként szakítsanak egymásra időt.. Vannak persze külső kísértések is – ezeket minden pár máshogy dolgozza fel. De talán legfontosabb az elkötelezettség, hogy valahogy átvergődjenek a nagyon nehéz időszakokon: munkahelyi nehézségek vagy munkanélküliség esetén, a szülők ápolása, valamelyikük betegsége, akár depressziós epizódja közepette is. A jó szexuális kapcsolat persze önmagában nem garantálja a hosszú távú jó kapcsolatot, de nagyon fontos részét képezi.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 2. számában olvasható

 

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

Egy férfitól – mióta világ a világ – azt várjuk el, hogy legyen olyan, akire támaszkodni lehet, aki szeretni tud, aki bátor és határozott.

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

Az 1960-as évekig egy férfi és egy nő együttélése gyakorlatilag kizárólag házasságon alapulhatott. Az ettől eltérő módozatokat a társadalom elutasította - manapság azonban az...

Egy párkapcsolat kezdeti szakaszában ma nagyon gyakran nem látni sem a bizalmat, sem a türelmet, de még a nyugalmat sem. Úgy tűnik, ma nem lehet hinni a másiknak...

De vajon hová vezet ez a folyamat? Milyen hatással van ez a kapcsolatainkra és a gyerekeinkre?