Jelenlegi hely

A gazdák mindig is tudták…

A kutya kötődése az emberhez
a kutya valóban különleges társunk, a háziasítás során őt sikerült leginkább a saját képünkre formálni

Az ember viselkedésének egyre sikeresebb „olvasását” az emberhez való vonzódás és a függőségre való hajlam kialakulása tette lehetővé.

Szerző: 
Cikkek: 

A kutyások gyakran értetlenül állnak az etológusok által kimutatott eredmények előtt, hiszen „ők ezt már régóta tudták”. Mindenféle tudományos vizsgálat nélkül is. Mit lehet ilyenkor tenni, beletörődünk, hogy még a más területen tudományos munkát végző gazda is könnyen elveszíti szakmai hozzáállását, ha a kedvencéről van szó.

Pedig hát akad néhány kérdés, amit a gazdák „mindig is tudtak”, aztán kiderült, hogy bizony rosszul tudták. És lássuk be, botorság lenne azt hinni, hogy a gazdák elfogulatlanul szemlélik kedvenceik viselkedését, ítélik meg képességeiket, esetleg egy nagyobb elemszámú minta megfigyelésére alapoznák magabiztos véleményüket. Pedig egy tudományos vizsgálódásnál mindkét feltétel elengedhetetlen.

Néha azonban kétségtelenül nekik van igazuk! Magyar kutatók eredményei alapján sikerült igazolni például, hogy a tamáskodók tévednek, amikor azzal vádolják a gazdákat, hogy csak bebeszélik maguknak és másoknak kutyájuk szinte gyermeki ragaszkodását. A szkeptikusokat már a világirodalomban visszatérő motívumként megjelenő „hűséges” kutyák is elbizonytalaníthatnák, hiszen ez a jelenség nyilván nem csupán az amerikai filmipar kreatúrája. A tudományos kérdéseket evolúciós megközelítéssel vizsgáló etológusok persze inkább azon gondolkodtak el, vajon mi lehet az eredete ennek a különleges vonzódásnak, és hogyan történhetett meg, hogy egy faj felnőtt egyedei természetes környezetükben egy másik faj egyedeihez kötődnek. A rendhagyó területre tévedt etológusok a kötődést a humán kutatások felől próbálták megközelíteni. Felfedezték John Bowlbyt, akire pszichiáter létére meghatározó erővel hatottak a klasszikus etológia eredményei és módszertana, így híres kötődési elméletében nem a gondozó élettani szükségleteket kielégítő vagy tanítói szerepét, hanem biztonságot nyújtó hatását hangsúlyozta.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013.2. számában, valamint a Best Of 6. különszámunkban olvasható.

MiPszi Best of 6 – A kutya lelke különszámunkat rendelje meg itt!

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2020 június–július

  • Mindennapos manipulatív technikák és kivédésük

  • Koalíciók és félrecsúszó párkapcsolatok

  • Miért nem teszünk a klímakatasztrófa ellen?

  • Milyenek is a magyarok? A személyiség faktorai – 3.

  • Játék „itt, most és akkor” – a pszichodráma

  • Minden a fejben dől el? Test és lélek egysége

  • Amit a lelkiismeretünk diktál?

  • Járvány után… (?)

  • Stressz alatt másképp döntünk?

  • „Mintha minden évben érkezne hozzánk egy újszülött

  • Autizmus spektrumzavar felnőttkorban

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az akaraterő egyfelől abban segít, hogy valamit megtegyünk - másfelől viszont abban, hogy valamit ne tegyünk meg.

A sikeres alkalmazkodás során új képességekre tehetünk szert, nagyobb önismeretet és komoly sikerélményt nyerhetünk.

Milyen az anyagi stabilitásunk, a megélhetésünk, a jövőnk, mit hagyományozhatunk gyermekeinkre? Ennek megfelelően biztonságot vagy bizonytalanságot élhetünk át.

Olyasmit is képesek vagyunk megszokni, ami józan ésszel elfogadhatatlan.

Csak a legutóbbi évtizedekben „vették észre” az etológusok, hogy talán a macska-ember kapcsolatnak is lehetnek figyelemre- (és kutatásra) méltó rejtelmei.

Rossz hírneve ellenére a várakozás nem feltétlenül jelent elvesztett időt