Jelenlegi hely

Mikor jó az anyós?

Az anyósnak jelentős hatása lehet a házasság alakulására

Csak a pszichiátereket és a kövér embereket kezeli a szóbeszéd olyan mostohán, mint az anyósokat – jegyzi meg tréfásan  az első jelentős anyóskutatást összegző könyvről írt ismertetőjében Sussman. Magyarországon valószínűleg alig van olyan ember, aki életében ne hallott volna legalább egy anyósviccet. Sőt nemcsak Magyarországon, de a világ számos országában hasonló a helyzet. Ha egy könyvtár katalógusában rákeresünk az „anyós” szóra, a  találatok többsége (ha nem az összes) jó eséllyel anyósvicc-gyűjtemény, anyósokról szóló anekdotázó könyv vagy egyéb humoros írás lesz. Ennek tükrében tehát ha igaz a mondás, hogy „minden viccnek a fele igaz”, az anyósoknak mitológiai szörnyekkel vetekedően rettenetes lényeknek kellene lenniük.

Szerző: 

Egy ennyire szélsőséges – és széles körben elterjedt – közhiedelem általában felkelti a tudomány érdeklődését. Gyakran ugyanis a többség – vagy a „nép” – vélekedése attól még, hogy sokan vallják, nem feltétlenül igaz. Kiderült, hogy a Föld gömbölyű, pedig korábban azt hitték, lapos; kiderült, hogy az érvágás nem gyógyítja meg a legtöbb betegséget; és kiderült, hogy boszorkányok nincsenek – habár az anyósviccek a laikus szemlélőt ebben akár el is bizonytalaníthatják… Éppen ezért tűnik érdekesnek a jelenség: egyrészről ennyi vicc és vélekedés ritkán jön létre mindenféle valós alap nélkül, másrészről viszont pszichológiai szempontból nehezen  képzelhető el, hogy ennyire éles megkülönböztetés érje éppen ezt az egy családtagot.

Óhatatlanul felmerülnek a kérdések: hogyan lesz ugyanaz a személy, akit eddig a „jó és  szeretetreméltó édesanya” szerepben könyveltek el, egyszer csak egy minden rossz tulajdonsággal megvert „anyós”, csupán egy házasság által? Ha az anyósát annyi ember  nem kedveli, az apósuk iránt miért éreznek másként? Mégis mik lehetnek azok a tényezők, amik ennyire sajátossá teszik az anyós helyzetét a családszerkezetben?

Mielőtt választ keresnénk a fenti kérdésekre, érdemes egy kicsit nagyobb perspektívából végiggondolnunk, mi is a jelentségük. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján ugyanis Magyarországon 2011-ben 35 750 házasság köttetett, és 23 200 házaspár vált el. Ez azt jelenti, hogy a válások száma a házasságok számának csaknem 65 százaléka. Természetesen igen sok tényező befolyásolja azt, hogy egy házaspár együtt marad-e vagy sem, ugyanakkor hiba lenne azt feltételezni, hogy egy házasság sikeressége csakis és kizárólag a férjen és a feleségen múlik. A házaspár ugyanis rokoni kapcsolatok többé vagy kevésbé kiterjedt hálójába ágyazódik be. A rokonok – és ezáltal véleményük is – fontos lehet a házaspár egyik, másik, vagy mindkét tagjának, vagyis képesek lehetnek befolyásolni magát a házasságot is. Az anyós a házaspár másik tagjának az (édes)anyja, vagyis az elsődleges tárgykapcsolata, ami rendszerint igen erős kötődéssel jár. Jó okunk van tehát feltételezni, hogy az anyósnak jelentős hatása lehet a házasság alakulására. Amennyiben vejével/menyével rossz a kapcsolata, úgy jó eséllyel a házasságra sem tekint jó szemmel, vagy ellenzi azt. Természetesen mindez nem állítható biztosan, ám ismerőseinktől olykor hallhatjuk, hogy anyósokat tesznek felelőssé egy házasság megromlásáért – ahogy az is előfordul, hogy anyák arról panaszkodnak, lányukkal/fiukkal való kapcsolatukat annak házastársa rontotta meg...

Máig rejtély, hogy vajon miért éppen az anyósokkal szemben született annyi vicc. Nem tudni, vajon az apósokról miért nem születnek hasonlóan csípős anekdoták, holott egyes kutatások azt találták, hogy az embereknek nem rosszabb a kapcsolata anyósukkal, mint apósukkal.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 2. számában olvasható

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Akiket szeretsz, meg minden… De azért minden áldott nap, stresszes helyzetben, szűk helyen, hááát… Tapasztalatból kel

Miként beszéljünk a gyerekekkel mindarról, ami most körülöttük történik?

Szám szerint 250 ezer demens beteg él ma Magyarországon, és ha hozzávesszük a közvetlen családtagokat, akkor szinte b

Velük, körülöttük pedig olyan erőn felül teljesítő családtagok, akik információk nélkül, magukra utalva próbálnak dűl

Ezek közül az egyik, hogy kizárólag a rémisztő külsejű, furcsán viselkedő idegenektől kellene tartani.

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...