Jelenlegi hely

Időjáték

A mi időnk a mi időnk?
Az idő fontos egészségi tényező is lehet, irányítja, alkalmasint meg is szabja viselkedésünket.

Nyilvánvaló, hogy a bonyolultabb mentális folyamatok az előzőekhez hasonló elemi lépésekből állnak össze, bár azt még nem tudjuk, hogy ezek láncszerűen csatlakoznak-e egymáshoz (és idejük összeadódik-e), vagy átfedően is kapcsolódhatnak? Ha az utóbbi eset áll fenn, akkor az összidő rövidebb, mint az elemi lépések idejének összege. Intuitíve – legalábbis gyakorlottabb elméknél – az utóbbi látszik valószínűbbnek.

Szerző: 
Cikkek: 

„Mennyi? - „Harminc” - „Mi harminc? - „Mi mennyi?” A kapitány és a gépész humoros párbeszéde a most következő gondolatok mottója is lehet. Azzal ugyan mindenki tisztában van, hogy bennünk a folyamatok időben zajlanak – abba viszont nemigen szoktunk belegondolni, mekkorák is ezek az idők. Pedig az idő fontos egészségi tényező is lehet, irányítja, alkalmasint meg is szabja viselkedésünket.

Nézzük hát, hogy mi mennyi!

Két amerikai kutató (Clark és Chase) a 70-es években végzett vizsgálatukban egy-egy mentális folyamat időtartamát próbálták megállapítani . Azt ugyan előzőleg is gondolták, hogy rövid időkről lehet szó, ám az eredmények meglepően gyors folyamatokra derítettek fényt. Egy olyan típusú kérdés eldöntéshez mint például, „a szék az asztal alatt van-e?”, s ha alatta, tehát a válasz igenlő, akkor ahhoz 95-105 ms szükséges (csak hogy érzékeljük: ez a másodperc egytized része!), de ha a feladat annak eldöntése, hogy A és B tárgy ugyanaz-e vagy sem, ehhez már jóval több idő, azaz 120-180 ms kell (ez még mindig egy másodperc ötöde!) Ha a kérdésre adott válasz tagadás (vagyis „a szék nem az asztal alatt van”), ehhez kb. 650-700 ms szükséges.

A mentális működést gyakran vizsgáljuk számműveletek segítségével. Az idők itt is meglehetősen rövidek, de még egy nagyon fontos dolog tetten érhető: jelesül az, hogy a mentális folyamatok időigénye a gyakorlottságtól is függ, s a különbség jelentős lehet. Egy egyszerű összeadást egy elsős gyermek 710 ms, egy másodikos kb. 400 ms, egy harmadikos 350 ms alatt old meg, míg ez egy felnőttnek lényegesen rövidebb ideig tart, 20 ms alatt megvan vele (ez utóbbi valószínűtlenül rövid idő: egy/ötvened másodperc!). A kivonás sem igényel sok időt: egy másodikos 450 ms, egy harmadikos már 270 ms körül kész van vele. Valamivel nehezebbek az úgynevezett „nyitott mondat” feladatok, ahol egy állítást vagy mondatot be kell fejezni egy szóval. Ez egy elsősnek kb. 1400 ms-ig, egy másodikosnak már csak kb. 410 ms-ig tart. Bizonyára létezik valamiféle „padló-hatás”, vagyis lehet egy olyan alsó határ, aminél gyorsabban nem megy a gondolkodás, erről az értékről azonban egyelőre fogalmunk sincs. Ha az ember némely fejszámoló művész teljesítményére gondol, akkor ez az elvi időhatár nagyon alacsony.

Egyszerűbb, főleg érzékelési feladatok időigénye még alacsonyabb. Két hang megkülönböztetéséhez (tehát annak eldöntéséhez, hogy egy vagy két hangról van-e szó) egy felnőttnek mindössze 2-3 ms-ra van szüksége, ám ha azt is el kell döntenie, hogy a második magasabb-e vagy alacsonyabb, ehhez már 50 ms kell.

Nyilvánvaló, hogy a bonyolultabb mentális folyamatok az előzőekhez hasonló elemi lépésekből állnak össze, bár azt még nem tudjuk, hogy ezek láncszerűen csatlakoznak-e egymáshoz (és idejük összeadódik-e, azaz additívak), vagy átfedően is kapcsolódhatnak? Ha az utóbbi eset áll fenn, akkor az összidő rövidebb, mint az elemi lépések idejének összege. Intuitíve – legalábbis gyakorlottabb elméknél – az utóbbi látszik valószínűbbnek.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2012. 2. számában olvasható.
Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. okóber–novemberi számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Pedig olyan jól megvoltunk…

  • Aki él, az visszatérhet – Válás utáni gyász és remény

  • Mindenért az anya a hibás?

  • A passzív-agresszív anya – „Hiába teszem ki a lelkem…”

  • Félelem a haláltól, az élettől és a változástól

  • A mutyi metaforája – Az ismerősség vonzásában

  • Csalók és becsapottak – Valóságtorzítás, valóság-elrejtés és menekülés a valóság elől

  • Masni nyulat halála napján váltja Egon, a kaméleon

  • Egy párkapcsolat krízise - pszichoterápiás pillanatok

  • Élet – egy új életre várva

  • Agyunk fogyasztásmérője: a pupilla

  • Olyan jó egyedül?

  • Miért elégedetlenek a nők a mellük méretével?

  • A „szeretem” és a „nemszeretem” munkákról

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ha egy feladat nagy mentális erőfeszítést igényel, akkor csak arra az egyre tudunk fókuszálni, másra nem.

Amikor az emberi agyról írnak, szinte mindig elhangzik valami szuperlatívusz, miszerint a világegyetem legbonyolultab

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

„Repül a babaaaa!” Legtöbbünk látott már e felkiáltással magasba emelt, meglepett arcú babát boldog kispapáv

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján indult impulzivitás-kutatáshoz 18-35 éves fiatalok j

Most megjelent tanulmányuk újabb kutatási irányokat nyithat a demenciák, köztük az Alzheimer-kór megértésében és keze