Jelenlegi hely

Bölcs öregek?

Vizsgálható-e a bölcsesség?
A bölcsességet az életkor előrehaladtával összefüggő tulajdonságnak tartják

Ha megnézzük a Google képkeresőjét, a „bölcs férfi”, vagy „bölcs nő” angol megfelelőjére nagy többségben idős emberek képei jelennek meg.  Egy számos országot érintő felmérés eredményei is megerősítik ezt a hitet: több mit 3000 válasz alapján a bölcsességet az életkor előrehaladtával összefüggő tulajdonságnak tartják. Ugyanígy gondolkoznak az ismeretek halmozódásáról is.

Szerző: 

Vizsgálatok százai szólnak arról, hogy idős korban romlik számos pszichikus működés.  Idős emberek panaszkodnak, hogy nem jutnak eszükbe nevek, elfelejtik bevenni a gyógyszert, zavarja őket a munkában a zene, vezetés közben nehezebben váltanak sávot… Ugyanakkor bárkit megkérdezünk, a bölcsességet szinte kivétel nélkül az öregkor jellemzőjeként említi. Világszerte kutatások sora próbál választ találni a kérdésre, hogy a bölcsesség valóban az időskor velejárója? Az eredmények alapján ez nem egészen egyértelmű…

Mintegy ötven évvel ezelőtt Lehman megkérdezte több tudományterület szakembereit, hogy mit tartanak tudományáguk legfontosabb felfedezésének, majd megnézte, hány éves volt a tudós, amikor e felfedezésre jutott. Azt találta, hogy a legfontosabb felfedezések 30-40 éves korban születtek. Eszerint a leginkább produktív évek az élet középső szakaszába vagy annál is előbbre esnek, és nem a „professzori korba”.  Lehman eredményeit többen megpróbálták újraértelmezni. Olyan érveket hoztak fel, hogy az alapvető felfedezések régen születtek, akkor, amikor az emberek átlagos életkora a jelenleginél lényegesen alacsonyabb volt. Ám amikor a kutatók ezt az összefüggést a várható életkorokra történő korrekció után is megnézték, ugyanezt tapasztalták, vagyis az összefüggés megmaradt…

Ha megnézzük a Google képkeresőjét, a „bölcs férfi”, vagy „bölcs nő” angol megfelelőjére nagy többségben idős emberek képei jelennek meg.  Egy számos országot érintő felmérés eredményei is megerősítik ezt a hitet: több mit 3000 válasz alapján a bölcsességet az életkor előrehaladtával összefüggő tulajdonságnak tartják. Ugyanígy gondolkoznak az ismeretek halmozódásáról is. Míg azonban az utóbbi viszonylag egyértelműen mérhető, a bölcsesség jóval nehezebben megfogható fogalom. Valószínűleg szükséges hozzá az intelligencia valamilyen formája, a kreativitás magasabb szintje, vagy az, amit szellemi érettségnek nevezünk – de még ezek együttese sem elégséges feltétel. Erről a szakemberek és a „mindennapi emberek” is hasonlóan vélekednek…

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2012. 2. számában olvasható
Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. április–májusi számában
ezekről olvashat:

2021 áprils–május

  • Mit kockáztatunk, mit kockázathatunk?

    Erkölcsi dilemmák járvány idején

  • Yalom és a pandémia

    avagy egzisztenciális kérdések napjaink krízishelyzetében

  • Fény és árnyék a személyiségben

  • Szex a karantén alatt

    avagy hogyan hat szexuális életünkre a pandémia?

  • „Most jót akarsz nekem vagy rosszat?”

    Szándéktulajdonítás a párkapcsolatokban

  • Az egyik fülemen be… és a másikon is!

    Testvérkonfliktusok

  • Mi történt a zenével?

  • „Csak akarnod kell, és meggyógyulsz!”

    A beteghibáztatás csapdája és a kiút keresése

  • Elveszett és megtalált realitás

    A virtuális valóság alkalmazásának lehetőségei a demencia elleni harcban

  • Újrakezdők

    Szingli apák, akik újra párt keresnek

  • Az agy folyton mesterkedik valamiben

  • Siker, csillogás – és ami mögötte van…

    A divatipar egészségkárosító hatásai

  • Macskapszichológia a karantén idején

  • Ha egyszer vége lesz…

    A járvány hatásairól – Tari Annamária, dr. Demetrovics Zsolt, Dr. Gyarmathy Éva, dr. Vizin Gabriella

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az extrém vékony szépségideálnak való megfelelésért a modellek komoly árat fizetnek…

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete a járványhelyzet miatt megváltozott fizikai aktivitás egészségre gy

Bő egy év telt el a COVID-19-járvány világméretűvé válása óta, amely hatalmas terhet ró az egészségügyre, a politikai

Zólyomi Zsolt, a magyar „orr”, a francia Isipca parfümakadémián valaha diplomát szerzett egyetlen magyar

Egyre több magyar fordul mentálterapeutához poszt-Covid-szindróma miatt.

Talán nem igazán tudatosul bennünk, de az egy éve tartó világjárvány nemcsak a tehetetlenség, a kontrollvesztettség élményét hozta el, nem „csupán” társas kapcsolataink...