Jelenlegi hely

Intelligens döntések?

A döntések többnyire egy folyamatos változásban lévő világban születnek

Amikor Alfred Binet francia fejlődéspszichológus Théodore Simonnal 1905-ben megalkotta az első intelligenciatesztet, aligha hihette, hogy egy évszázaddal később genetikusoktól gazdasági szakemberekig, demográfusoktól idegtudósokig számos tudományág képviselői használják és folytatják munkáját. Ha ma megkérdeznénk egy pszichológustól, mi kapcsolja össze az idegsejtek vezetési sebességét az iskolai teljesítménnyel, a jövedelemmel és a várható élettartammal, a válaszok sorában minden bizonnyal előkelő helyen szerepelne az intelligencia fogalma.

Szerző: 

A magasabb intelligenciahányadossal jellemezhető személyek valahogy mintha mindenben jobbak lennének – ezt támasztják alá azok a kutatások, melyeknek eredményei szerint nemcsak az iskolában teljesítenek jobban, de jobb munkahelyük, több fizetésük, hosszabb életük is lesz, mint kevésbé intelligens társaiknak, ráadásul a párválasztásban is sikeresebbek lesznek. Látszólag egyszerű a képlet: az értelmesebb emberek, jobban átlátva az összefüggéseket, optimálisabban ki tudják használni az élet által kínált lehetőségeket, jobban tudnak mérlegelni, dönteni, stb. De vajon tényleg jobban tudnak-e dönteni? Hiszen az élet által „kínált” problémák legtöbbje nagyon homályos körvonalakkal jellemezhető, számos változóról csakis becsléseink lehetnek – nem beszélve Herbert Simon, az 1978-ban Nobel-díjjal kitüntetett amerikai közgazdász-politológus-pszichológus „korlátozott racionalitás” elvéről, amely szerint az emberi agy kapacitása nagyon kicsi azokhoz a komplex problémákhoz képest, amelyeket objektív racionalitással kellene megoldania. Rámutatott, hogy nem látjuk át az összes lehetséges cselekvési változatot, hiányosan ismerjük a külső körülmények várható alakulását, nem tudjuk kiszámítani döntéseink valamennyi következményét, jövőre vonatkozó „ismereteink” pedig valójában csupán képzeletünk termékei. Az információk tömkelege fölemészti a figyelmünket, mondja Simon, ezért egy döntés meghozatalakor a figyelem hatékony megosztása is kulcsmomentumnak tekinthető. Ezért még a „legjobb döntéshozók” is intuitív alapon döntenek – és döntéseik csak részben racionálisak.

A magasabb intelligenciaszint és az életben való érvényesülés fent említett összefüggéseinek persze más magyarázata is lehet: az együttállás elvben megmagyarázható akár valami más, nem vizsgált tényező hatásával, ami mindkét területet – az intelligenciát és az életben való érvényesülést is – azonos irányban befolyásolja. Ian Deary, az Edinburghi Egyetem kutatója egyebek mellett fölveti, hogy egy „jól összeállított rendszer” vagy egy „jól huzalozott test” hatékonyabb választ tud adni a környezetből érkező inzultusokra, ennek köszönhetően már fiatal korában, de később, egész élete során is kevésbé használódik el, kevesebb károsodás éri, ezáltal pedig egyszerűen hatékonyabban működik.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2012. 1. számában olvasható
Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. okóber–novemberi számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Pedig olyan jól megvoltunk…

  • Aki él, az visszatérhet – Válás utáni gyász és remény

  • Mindenért az anya a hibás?

  • A passzív-agresszív anya – „Hiába teszem ki a lelkem…”

  • Félelem a haláltól, az élettől és a változástól

  • A mutyi metaforája – Az ismerősség vonzásában

  • Csalók és becsapottak – Valóságtorzítás, valóság-elrejtés és menekülés a valóság elől

  • Masni nyulat halála napján váltja Egon, a kaméleon

  • Egy párkapcsolat krízise - pszichoterápiás pillanatok

  • Élet – egy új életre várva

  • Agyunk fogyasztásmérője: a pupilla

  • Olyan jó egyedül?

  • Miért elégedetlenek a nők a mellük méretével?

  • A „szeretem” és a „nemszeretem” munkákról

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ha egy feladat nagy mentális erőfeszítést igényel, akkor csak arra az egyre tudunk fókuszálni, másra nem.

Amikor az emberi agyról írnak, szinte mindig elhangzik valami szuperlatívusz, miszerint a világegyetem legbonyolultab

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

„Repül a babaaaa!” Legtöbbünk látott már e felkiáltással magasba emelt, meglepett arcú babát boldog kispapáv

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján indult impulzivitás-kutatáshoz 18-35 éves fiatalok j

Most megjelent tanulmányuk újabb kutatási irányokat nyithat a demenciák, köztük az Alzheimer-kór megértésében és keze