Jelenlegi hely

Megérezzük-e, ha figyelnek bennünket?

nagyon sokan gondolják úgy, hogy lehetséges megérezni mások tekintetét

Az angol szaknyelv publication biasnek hívja azt a jelenséget, amikor a tudósok csak pozitív eredményeiket közlik. A mi témánkra lefordítva ez azt jelenti, hogy ha számos kutató kudarcot vall abban, hogy a tekintet megérzésének képességét bizonyítsa, ám ezekről a kísérletekről hallgatnak – talán kollégáik rosszallásától tartva, amiért egyáltalán ilyesmivel foglalkoztak –, néhányan viszont lelkesen közlik véletlenül sikeres kísérleteiket, ez megtévesztő lehet azok számára, akik csak a pozitív eredményekkel teli tudományos közleményeket olvassák...

Szerző: 
Cikkek: 

Ülök egy teremben, és hirtelen elfog egy furcsa, semmi máshoz nem hasonlítható  érzés. Megfordulok, és valóban: egy ismeretlen ember tekintete szegeződik rám. Megéreztem, hogy figyel. Valószínűleg sokunkkal megesett már ilyesmi, és tény, nagyon sokan gondolják úgy, hogy lehetséges megérezni mások tekintetét. Egy amerikai felmérés szerint 80, saját vizsgálatomban pedig 85% volt azok aránya, akik hisznek a jelenségben. Ez valószínűleg sokkal több, mint ahányan a jövőbelátásban, a szellemekben vagy más parajelenségekben hisznek: végső soron ugyanis a nem látott tekintet észlelése is parajelenség, hiszen a tudomány számára nem megmagyarázható.
Nem megmagyarázható? Nos, léteznek elméletek a jelenség magyarázatára, de ezek valószínűleg csalódást okoznak azoknak, akik lelkesen hisznek abban, hogy képesek megérezni mások tekintetét. Edward B. Titchener, a pszichológia egyik korai úttörője már 1898-ban megalkotta teóriáját: eszerint egyszerűen arról van szó, hogy sok ember jelenlétében egyrészt nyugtalanok leszünk, másrészt tekintetünk időnként óhatatlanul másokra szegeződik. Nyugtalanságunk miatt néha hátrafordulunk, és jó eséllyel találunk is valakit, aki éppen figyel bennünket. Utólag pedig nem nehéz megalkotni azt a magyarázatot, hogy nyugtalanságunk, sajátos érzéseink oka nem a többi ember jelenléte volt, hanem az, hogy éreztük ennek az egy személynek a tekintetét.
 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 6. számában olvasható
 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • A tudás hatalom?

  • A nagy Ő nyomában

    „Álom vagy – vagy valóság?

  • „Egyedül maradtam - és most boldogabb vagyok”

  • Megbízom benned, de ugye adsz kódot a telódhoz?!

    „Alacsony önértékelés – kóros féltékenység?!

  • KÖRVONAL – „Valahogy mindig azt érzem, hogy a végén helyükre kerülnek a dolgok”

    „Beszélgetés dr. Tárnok Zsanettel

  • Légy önmagad!

    A Selbst titkai

  • A stílus maga a… mi is?

  • Legyetek (mindig) jók?

    Nárcisztikus szülők gyerekei – az anya szerepe

  • MIPSZICSKE – Gyakorlati útmutató szülőknek!

    „Szorong az iskolától – hogyan segítsünk gyermekünknek?

  • A jól (félre)ismert depresszió

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A skála a bőrkiütésektől az emésztési zavarokon és a vérzéses rendellenességeken át a szív és a vesék szerkezeti káro

A magatartással foglalkozó tudományokban nagyon hangsúlyos az agresszió vizsgálata.

Ha egy feladat nagy mentális erőfeszítést igényel, akkor csak arra az egyre tudunk fókuszálni, másra nem.

Amikor az emberi agyról írnak, szinte mindig elhangzik valami szuperlatívusz, miszerint a világegyetem legbonyolultab

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

„Repül a babaaaa!” Legtöbbünk látott már e felkiáltással magasba emelt, meglepett arcú babát boldog kispapáv