Jelenlegi hely

Bennünk ketyegő órák

A napi bioritmus fontossága, az egészséges, pihentető alvás fenntartása
Az alvás életfontosságú - a drasztikus alvásmegvonás súlyos következményekkel járhat

A kutatások fontos tanulsága, hogy bioritmusunk nem egyszerűen a környezet ritmusának felvételét jelenti, hanem gének által irányított életfunkció, amelyre akár tetszik, akár nem, tekintettel kell lennünk. Amennyiben nem vigyázunk rá, életminőségünk romlik, és ezzel előbb-utóbb egészségünket kockáztatjuk. 

Az alvást és zavarait az emberiség történetében mindig is kiemelt érdeklődés övezte. Az alváshoz, az álmodáshoz számos misztikus hiedelem kötődött, az inszomniát pedig már ókori orvosok is kezelést igénylő problémának tartották. Arról azonban, hogy pontosan hogyan működik az alvás és hogyan jön létre az alvászavar, egészen a legutóbbi időkig szinte semmit sem tudtunk, és számos részletét még ma sem ismerjük. Néhány fontos felfedezés azonban alapvetően megváltoztatta az alvásról alkotott elképzeléseinket és segített tisztázni a biológiai ritmus homályos fogalmát is...

 
Az alvás és ébrenlét ritmusát döntően két folyamat működteti. Az egyik folyamat az alváshiányon és ennek pótlásán alapul: ha sokáig nem alszunk, álmosak leszünk, majd kialusszuk magunkat és felébredünk. Ez a rendszer nagyon jól működik kisgyermekkorban, azonban a kor előrehaladtával hatékonysága gyengül, és az alvás-ébrenlét szabályozását egyre inkább a másik folyamat, a napi bioritmus (szaknyelven cirkadián ritmus) biztosítja. Ebben megvan az alvás és az ébrenlét, valamint egyéb biológiai és pszichés működés megfelelően időzített ideje. Számos hormon működése napi ritmus szerint történik, a bioritmus más-más komponense felel a délelőtti és a délutáni-esti jó hangulatért, s a kettő egymáshoz való megfelelő időzítése („fázisszöge”) biztosítja a tartós kiegyensúlyozottságot. A bioritmust korábban a rendszeres életvitel másodlagos hatásának tulajdonították, s a tudomány egészen a legutóbbi időkig nem fordított rá különösebb figyelmet. A fordulatot, vagyis azt, hogy bioritmusunk öröklött, és nem környezeti hatások, hanem a szervezetünk belső biológiai folyamatai hozzák létre, azt az óragének („CLOCK-gének”) felfedezése hozta el.
 
 
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 4. számában olvasható
 

 

 

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. okóber–novemberi számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Pedig olyan jól megvoltunk…

  • Aki él, az visszatérhet – Válás utáni gyász és remény

  • Mindenért az anya a hibás?

  • A passzív-agresszív anya – „Hiába teszem ki a lelkem…”

  • Félelem a haláltól, az élettől és a változástól

  • A mutyi metaforája – Az ismerősség vonzásában

  • Csalók és becsapottak – Valóságtorzítás, valóság-elrejtés és menekülés a valóság elől

  • Masni nyulat halála napján váltja Egon, a kaméleon

  • Egy párkapcsolat krízise - pszichoterápiás pillanatok

  • Élet – egy új életre várva

  • Agyunk fogyasztásmérője: a pupilla

  • Olyan jó egyedül?

  • Miért elégedetlenek a nők a mellük méretével?

  • A „szeretem” és a „nemszeretem” munkákról

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A napi életritmus, az éjszakai pihenés kiemelt fontosságú, az alvás jelentős szerepet játszik a szervezet ellenálló képességének fenntartásában és erősítésében. Az éjszakai...

Még ma sem értjük teljesen, mi történik ilyenkor a szervezetünkben, sőt az sem egészen világos, hogy miért van egyált

Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan....

Fáradtság, fejfájás, ingerlékenység, koncentrációs zavar, izzadás – amennyiben valaki kellő mennyiségű alvás ellenére is ilyen tünetekkel ébred, annak hátterében éjszakai...

Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MT

Rossz alvási szokások mellett az egyébként egészséges embereknél is nagyobb a szívbetegségek kockázata.