Jelenlegi hely

Parazita érzelmek

A parazita érzelmeket helyettesítő érzelmeknek is nevezzük
Gyakorlatilag bármelyik érzelem válhat kerülendő és ezért rejtett érzelemmé, és bármelyik másik érzelem helyettesítheti. Ez a „helyettesítősdi” nagymértékben befolyásolja az önmagunkhoz, másokhoz, és az egész élethez való viszonyunkat, torzítja a kapcsolatainkat, játszmákra serkent és megakadályozza, hogy igazán közel kerülhessünk valakihez. Valódi érzelmeink elfojtása, illetve a parazita érzelmek elburjánzása tulajdonképpen szoros összefüggésben van azzal a sorskönyvvel, amit korai gyermekéveinkben magunkban kialakítottunk.
Szerző: 

Bizonyára mindenkinek van olyan ismerőse, akinek az érzelmeit valahogy hamisnak, aránytalanul hevesnek, vagy nem helyénvalónak érezzük. Lehet, hogy folytonosan fél vagy folytonosan szomorú, vagy éppen ellenkezőleg: állandóan úgy viselkedik, mintha örülne, de nekünk mégse tűnik hitelesnek. Nyelvi kifejezéseink is árulkodnak arról, hogy a látható érzelem nem feltétlenül van összhangban a valódi érzelemmel, ezért beszélünk „műmosolyról”, vagy mondjuk azt, hogy „rámerevedett az arcára a mosoly”, „savanyú a szőlő”, „hideg, mint egy jégcsap”, „fröcsög belőle a bosszúvágy vagy a káröröm” – azaz akarva-akaratlanul megjátszott érzelmekről van szó.

Az ilyen „hétköznapi” élményeket a pszichológia tranzakcióanalitikus irányzata parazita érzelmeknek nevezi. Ezeket úgy kell elképzelni, mint egy élősködő növényt, például a kertekben, szántóföldeken tenyésző arankát, amely rákapaszkodik más növényekre, fűre, virágokra, gabonára, egyre növekszik, szaporodik, s egy idő után csak az aranka sárgállik messziről, az a növény pedig, amelyre rátelepedett, elsatnyult, alig látható. A parazita érzelmeket ezért helyettesítő érzelmeknek is szoktuk nevezni, amelyek valamilyen más érzelem helyett mutatkoznak, elfedve az eredetit...
Családonként változó, milyen érzelmet vagy érzelmeket kerülnek a család tagjai és akarva-akaratlanul mire tanítják az ott felnövő gyerekeket, mit mutassanak a kerülendő érzelem helyett. Egy anyuka mesélte, hogy ő módszeresen arra tanította a kislányát, ne mutassa ki a fájdalmát, amikor valaki megbántja, hanem mosolyogjon, mintha mi sem történt volna. Így mások nem nyernek hatalmat fölötte. Ebben az esetben a kislány számára titkolandó érzelemmé vált a szomorúság, a fájdalom, s a helyettesítő érzelem az öröm lett. Sok ember számára ez lelki pajzsként szolgál, ami védelmet nyújt bizonyos helyzetekben. Hát akkor mi ezzel a baj? Az, hogy ha ez a helyettesítés elburjánzik az életünkben, megakadályozza azt is, hogy olyan intim kapcsolat jöjjön létre köztünk és más emberek között, ahol együttérzést, vigasztalást kaphatnánk. Ha elrejtjük a fájdalmunkat, mások esetleg nem is tudhatják, milyen cselekedetük sértő számunkra, s így nem áll módjukban változtatni a viselkedésükön.
 
 
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 3. számában olvasható

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Téged is figyelnek!

    A „világfalu” árnyoldala

  • A számok tényleg nem hazudnak?

    Önvédelem a statisztikai adatokkal szemben

  • Vakfoltjaink reflektorfényben

    Segítenek vagy megbántanak az őszinte vélemények?

  • A megalázottak és a megszomorítottak

    Ki és miért tart ki bántalmazója mellett?

  • Apák és lányaik

  • Boldog Covid-nemzedék?

  • A hiszékenység nyomora

  • Futni valami elől – vagy futni valamiért?

    Gondolatok a futás népszerűségéről és a futásban rejlő erőről

  • A fehér és a fekete farkas

  • Nem csak a fülünkkel hallunk: a rejtett halláscsökkenés

  • Időgazdálkodás – tényleg csak egy technika?

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ahhoz, hogy egy nőnek egészséges önbizalma, stabil identitása és megfelelő önbecsülése legyen, elengedhetetlen az apától kapott értékelés és elismerés.

A Skool legújabb programjával arra vállalkozik, hogy megkönnyítse az autista gyermekekkel élő családok mindennapjait.

A hétköznapjainkat megkeserítő vitás helyzeteket sokszor magunk próbáljuk megoldani – több-kevesebb sikerrel.

Hogyan kerülhetjük el, hogy úrrá legyen rajtunk a reménytelenség, az aggodalom?

A tartós összezártságban a párok olyan új tulajdonságokat ismerhetnek meg egymásban, amit normál életvitel mellett ne

A 2020 tavaszi kijárási korlátozás után júliusban 15 százalékkal emelkedett meg a bíróságokra beadott vá