Jelenlegi hely

Gondolkodjunk és zongorázzunk

Beszélgetés Szirmai Imrével, a SOTE ÁOK Neurológiai Klinika professzorával
a használt autóval ellentétben a használt agy kevésbé „kopik”

A kutatások bebizonyították, hogy a korán elkezdett zenetanulásnak kimutatható hatása van az agy fejlődésére. Megmérték, hogy azoknak a fiataloknak az agyában, akik öt-hat éves korukban kezdtek zenét tanulni, megnőtt a két agyféltekét összekötő „kérges test” vastagsága. Több és átmérőjükben nagyobb rostok képződtek a két kéz finom beidegzésének gyakorlása eredményeként.

Szerző: 

 

A kutatások bebizonyították, hogy a korán elkezdett zenetanulásnak kimutatható hatása van az agy fejlődésére. Megmérték, hogy azoknak a fiataloknak az agyában, akik öt-hat éves korukban kezdtek zenét tanulni, megnőtt a két agyféltekét összekötő „kérges test” vastagsága. Több és átmérőjükben nagyobb rostok képződtek a két kéz finom beidegzésének gyakorlása eredményeként.  A zongorajátéknál nem az agysejtek mennyisége a lényeges, hanem a kapcsolatok, az összeköttetések minősége. A megfelelő életkorban létrejött kapcsolatok tartósak, egész életen át megmaradnak...
Az idős zongoristák nemigen tanulnak új darabot, a memorizálás ilyen korban már nagyon nehéz. Idősen is a fiatalkori, kész mintákat használják. A hosszú darab eljátszása nem észmunka elsősorban. A kotta vizuális képe addig kell, amíg a darabot „megfejtik”. A begyakorlás éppen azt jelenti, hogy a motoros mozgást összekapcsolja a látórendszerrel, azután a hallórendszerrel, így nem kell gondolkodni azon, mi következik. A hallási minta indítja el a rákövetkezőt.
 Ezért van az, hogy ha nem jut eszünkbe a vers következő sora, akkor legjobb, ha újrakezdjük elölről?
Pontosan. A színész is végszavazással gyakorol. Ha meghallja a partner végszavát, eszébe jut a saját első mondata. Az elsőről a második, és így tovább. Ezt nevezi a pszichológia priming-nak – begyújtásnak. A zenedarab ismerete és a sok gyakorlás automatikus működéssé alakul. A jó zenész fejében ott van az egész szimfónia, elég megindítani.
 
 
A teljes interjú a Mindennapi Pszichológia 2011. 2. számában olvasható

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. december–2021. januári számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Az eltűnt ember nyomában, avagy az indulatkezelés művészete

  • Van-e önmagunkkal szemben kötelességünk?

  • Miénk-e a sorsunk?

  • Amikor csak a bizonytalanság biztos

  • Mire termett az ember?

  • „Nem tudok élni nélküle”? A passzív-agresszív partner

  • Az evés rejtett örömei

  • Csak a kezemet figyeljék! Mi a közös a pszichológusokban és a bűvészekben?

  • Hogyan hat a zenetanulás gyermekem agyára?

  • Hopp, most épp jól érzed magad! A well-being terápia

  • Álmodozni jó? A fantáziavilág fogságában

  • „Iskola, iskola, ki a csoda jár oda?” Oktatás a járvány közepén

  • Életünk a korona idején

    Beszélgetés Kozma-Vízkeleti Dániellel és Kapitány-Fövény Mátéval

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Most megjelent tanulmányuk újabb kutatási irányokat nyithat a demenciák, köztük az Alzheimer-kór megértésében és keze

A Szentháromság-szobor nemcsak a halálfélelem emlékműve, hanem a gyarlóságé is

Próbálunk elaludni, és hirtelen nem tudunk másra gondolni, mint a legnagyobb baklövéseinkre.

Ez persze alapvetően igaz, még ha nem is érezzük úgy, hogy az újabban sokat hangoztatott „egész életen át tanulás” a

Vannak, akikben szorongást kelt a gondolat, hogy az időskorral olyan gyógyíthatatlan betegségek alakulhatnak ki, mint például az Alzheimer-kór; vagy a fizikai képességek olyan...

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépeze