Jelenlegi hely

Az éltető szeretet

igyekszünk úgy szeretni, ahogy van: feltétel nélkül

Az érzelmileg elhanyagolt vagy bántalmazott gyerekek önmagukat alacsonyabb rendűként, rosszként, mások számára közömbösként értékelik, s ezt gyakran rossz tulajdonságaikkal, hibáikkal kapcsolják össze. Magyarul: úgy gondolják, meg is érdemlik, hogy ne szeressék őket. Előfordulhat az is, hogy önmagukat attól függően ítélik meg, mennyire tudnak mások kéréseinek, kívánságainak eleget tenni – vagyis feltételekhez kötik az értékességüket!

Szeretet, törődés, állandóság, figyelem és irányítás – feltétel nélkül. Talán ezek lehetnek a kulcsszavak. Az esetek többségében ösztönösen így kezd „működni” az anyává váló nő vagy az apává váló férfi. A gyermekkel való érzelmi kommunikációban – akár verbálisan, akár nonverbálisan – nagy hangsúlyt kap a szeretet kifejezése: öleljük, pusziljuk, dédelgetjük, becézgetjük gyermekünket. Lessük minden kívánságát. Mindeközben állandóságot, ritmust biztosítunk számára. Megdicsérjük, ha sikerült valamit megcsinálnia, elérnie. Segítünk kitárni és felfedezni a világot, megnevezzük a dolgokat, segítjük az átélt tapasztalatok feldolgozását. Korlátokat, szabályokat és értékeket tanítunk. Életkorának és képességeinek megfelelő teljesítményt várunk el. És mindeközben igyekszünk úgy szeretni, ahogy van: feltétel nélkül. Nemcsak akkor, ha jó és szót fogad, ha ezt vagy azt csinálja. Ha sikerül, az üzenet egyértelmű: értékes vagy, s én tiszteletben tartom autentikus létezésedet.
Érzelmi elhanyagolásról vagy bántalmazásról akkor beszélünk, ha az előbbiek – szeretet, törődés stb. valamelyike hiányzik. A szülő ebben az esetben azt közvetíti gyermeke felé, hogy értéktelen, tele van hibákkal, nem lehet szeretni, vagy csak mások szükségleteinek kielégítésére alkalmas. De az is ide tartozik, ha a gyermeket megvetik, megfélemlítik, terrorizálják, kihasználják, vagy romboló hatású viselkedésformákra (pl. lopásra) ösztönzik; ha érzelmeire nem kap választ, vagy ha elutasítják, másoktól elszigetelik, esetleg a szülő megbízhatatlanul vagy ellentmondásosan látja el a feladatait, elhanyagolja a gyerek lelki és testi egészségét. Gyakran előfordul, hogy az érzelmileg bántalmazó szülők nem életkorának és képességeinek megfelelő teljesítményt várnak el gyermeküktől.
 
 
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 1. számában olvasható
Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. december–2022. januári számában
ezekről olvashat:

2021 december–2022. január

  • Megérteni az érthetetlent

  • Miért égessük el a régi naplóinkat – avagy miért ne?

  • KÖRVONAL

    A rockzenészek között pszichológus, a pszichológusok között rockzenész
    Beszélgetés dr. Kőváry Zoltánnal

  • A „Kell” és a „Lehet” családok – 1.

    Boldog karácsonyt!

  • A jó apa pénzt keres, míg anya babázik?

  • Matekon is talpig sminkben

    Kamaszok és a „képernyő-én”

  • MIPSZICSKE – Gyakorlati útmutató szülőknek

    Ajándékozzunk! De hogyan?

  • Találkozás a kísértetekkel

  • Agyi sérülés és viselkedésváltozás – Phineas Gage esete

  • Mi kell a sportolónak?

    Az elégtelen edző-sportoló kommunikáció hátulütői

  • Figyelsz te egyáltalán?

  • A valóság vékony fonalán függve

    Virtuális valóság alkalmazása függő betegek kezelésében

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A fejlődéslélektani kutatásokban a nyolcvanas évektől kezdve a bevonódó, gondozó apák kapták a főszerepet.

Ha egy gyors felmérést készítenénk arról, hogy ez az időszak kinél mekkora szorongással jár, láthatnánk, hogy a karácsonyi kivilágítással együtt a szorongás és...

A „KELL” szülő környezetében nincs lazulás, kikapcsolódás, nincs szórakozás, ott csak feladatok vannak.

Lehet-e konfliktusok, balhék nélkül felnőni? Lehet-e csendesen átvészelni a serdülőkort úgy, hogy sem a gyerek, sem a család nem tépázódik meg benne?

A nárcisztikus szülő a gyermekére mint önmaga meghosszabbítására, személyisége „kihelyezett tagozatára” tekint, nem v

Ma közel 23 ezer gyermek él állami gondoskodásban. További 140 ezer gyereket bármikor elvehetnek a szüleitől.