Jelenlegi hely

Racionalitás és irracionalitás határán

Avagy: Ki a racionális?
Mások megértéséhez nem kell, hogy egyet is értsünk velük

Az egyetemes emberi tapasztalatok, mint például a betegségek, az öregedés, a természetfölöttivel való kapcsolat kultúránként változhat, vagyis a mi a „helyes” és mi a „helytelen” kérdésre a válasz kultúránként más és más, s e különböző racionalitásokon belül válnak számunkra értelmezhetővé.

Szerző: 

A kulturális antropológiai megközelítés nem arra világít rá, hogy „ugyanolyan ostobaság” minden világnézet, éppen ellenkezőleg: minden kultúra racionalitása ugyanolyan értékkel bír, ugyanolyan valóságos és ugyanolyan normális. Ha egy törzsi kultúrában elfogadott, hogy az esővarázsló doboknak köszönhetően másnap valóban esni fog, akkor ez semmiféleképpen nem irracionálisabb elképzelés annál, mint amikor mi meghallgatjuk az időjárás-jelentést és az előrejelzésnek megfelelően öltözünk fel másnap reggel. A döntés mindkét esetben specialistákra van bízva. Amennyiben a varázsló kellőképpen felkészült, esőt tud előidézni másnapra. Ezt „mindenki tudja”, annak ellenére, hogy a törzs tagjainak többsége birtokában lenne az esővarázslathoz szükséges tudásnak. Ugyanígy, bár általában nem tudunk sokat a frontokról, ciklonokról és anticiklonokról, kulturális evidenciakészletünk alapján azonban elfogadjuk, hogy meteorológusunk nagy valószínűséggel eltalálja a másnapi időjárást és ennek megfelelően veszünk fel rövidnadrágot vagy esőköpenyt.

A kulturális antropológia kulturális relativizmusnak nevezi azt a szemléletmódot és megközelítést, amelynek alkalmazásával egy másik kultúrát igyekszik megérteni. Ezért más közösségek tagjaival együttgondolkodva tekint arra a kérdésre is, hogy számukra ki „racionális”.
Mások megértéséhez nem kell, hogy egyet is értsünk velük. Ahhoz azonban, hogy megismerjük egymást, nélkülözhetetlen értenünk is egymás gondolatait, valóságait. Próbáljuk meg mindezt úgy, hogy másokkal való találkozásaink során zárójelbe tesszük saját előítéleteinket, s ezt követően a magunk evidenciáit is reflexívebben, mélyebben fogjuk megérteni.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 1. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Téged is figyelnek!

    A „világfalu” árnyoldala

  • A számok tényleg nem hazudnak?

    Önvédelem a statisztikai adatokkal szemben

  • Vakfoltjaink reflektorfényben

    Segítenek vagy megbántanak az őszinte vélemények?

  • A megalázottak és a megszomorítottak

    Ki és miért tart ki bántalmazója mellett?

  • Apák és lányaik

  • Boldog Covid-nemzedék?

  • A hiszékenység nyomora

  • Futni valami elől – vagy futni valamiért?

    Gondolatok a futás népszerűségéről és a futásban rejlő erőről

  • A fehér és a fekete farkas

  • Nem csak a fülünkkel hallunk: a rejtett halláscsökkenés

  • Időgazdálkodás – tényleg csak egy technika?

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Megműtöm vagy nem műtöm meg? Örömet szerzek vagy lavinát indítok el? Etikus vagy nem etikus? A praxis mindennapi, állandó dilemmái ezek – állítja dr. Juhász Péter plasztikai...

Kiderült az is, hogy az ember a nemek közti 8%-os élettartam-különbséggel még a kiegyensúlyozottabb fajok közé tartoz

Irwin D. Yalom szerint a haláltól való szorongás alapmotivációnk, „ösztönszinten hat – beépült minden apró sejtünkbe – és az élet minden mozzanatát befolyásolja”, csak...

Hogyan reagáltak elődeink azokban az évszázadokban, amikor a járványok kiváltó okairól és az ellenük való hatékony fe

A tetoválást viselők nagy része sokáig győzködi magát arról, hogy jó döntés volt magára varratnia az adott mintát.

Átlagos autó araszol a városi forgalomban – vagyis mégsem egészen átlagos, mert bal hátsó ablakát matrica díszíti, melyen II. Erzsébet angol királynő látható olyan beállításban...