Jelenlegi hely

Mondjam vagy ugassam?

Kutatások a babák és kutyák emlékezeti és társas tanulási folyamatairól
a kutyák sok esetben a gyerekekhez hasonlóan viselkednek

 A viselkedésbeli hasonlóságok nem jelentik azt, hogy ugyanazok a gondolkodási folyamatok állnak a háttérben. Ezek a hasonlóságok azonban sokat segíthetnek az emberi gondolkodás megértésében és modellezésében. Az emberi környezet természetes feltétel a kutyának, így a kutya lehet az emberi viselkedés tanulmányozásának természet adta modellállata.

Szerző: 
Kampis Dóra
Topál József
Cikkek: 
Fejlődéslélektan

A kutya évezredek óta hű társa az embernek, még most, a XXI. század forgatagában is kitart mellette. Sőt, míg régebben főleg „munkakapcsolat” volt köztük, mára majdnem minden harmadik háztartásban családtagként szerepel egy négylábú kedvenc. Részben ebből a hosszan tartó és különleges együttélésből következően alakult ki a kutyáknál egyedülálló „gondolkodásmód” – ami sok tekintetben nagyon hasonlít az embernél a korai életkorban jellemző viselkedésre…

A fejlődéspszichológia már sok mindenre rávilágított az utóbbi évtizedekben, amikor is nemrég meglepő fordulatot vettek a kutatások. Etológusok felfedezték, hogy a kutyák sok esetben a gyerekekhez hasonlóan viselkednek. Ez nem azt jelenti, hogy vigyázzban ülnek vagy szeretnek fogócskázni (bár ez is igaz), inkább arról van szó, hogy bizonyos helyzeteket hasonlóan értelmeznek, adott jelzésekre hasonlóan reagálnak… Hasonló érzékenységet mutatnak a kommunikációs szándékkifejező és referenciális jelzéseket tartalmazó helyzetekre, mint a csecsemők. E terület azért is különleges, mert mert Magyarországon, többek között az ELTE Etológia Tanszékén kezdődtek azok a kutyás vizsgálatok, amelyek alapvetően megváltoztatták a kutatók kutyákról (és babákról) való elképzeléseit és tudását.
 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia most megjelent 2011. 1. számában olvasható

 

Share
FIZESSEN ELŐ, RENDELJE MEG ONLINE!

A Mindennapi Pszichológia
2021. április–májusi számában
ezekről olvashat:

2021 áprils–május

  • Mit kockáztatunk, mit kockázathatunk?

    Erkölcsi dilemmák járvány idején

  • Yalom és a pandémia

    avagy egzisztenciális kérdések napjaink krízishelyzetében

  • Fény és árnyék a személyiségben

  • Szex a karantén alatt

    avagy hogyan hat szexuális életünkre a pandémia?

  • „Most jót akarsz nekem vagy rosszat?”

    Szándéktulajdonítás a párkapcsolatokban

  • Az egyik fülemen be… és a másikon is!

    Testvérkonfliktusok

  • Mi történt a zenével?

  • „Csak akarnod kell, és meggyógyulsz!”

    A beteghibáztatás csapdája és a kiút keresése

  • Elveszett és megtalált realitás

    A virtuális valóság alkalmazásának lehetőségei a demencia elleni harcban

  • Újrakezdők

    Szingli apák, akik újra párt keresnek

  • Az agy folyton mesterkedik valamiben

  • Siker, csillogás – és ami mögötte van…

    A divatipar egészségkárosító hatásai

  • Macskapszichológia a karantén idején

  • Ha egyszer vége lesz…

    A járvány hatásairól – Tari Annamária, dr. Demetrovics Zsolt, Dr. Gyarmathy Éva, dr. Vizin Gabriella

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

FIZESSEN ELŐ, RENDELJE MEG ONLINE!

Ez is érdekelhet

Otthontanulás reloaded

Amikor az első karantén és otthontanulás kezdődött, azt hittem „nekem ez semmi”, hiszen Indiában fél évig már egyszer

A vasárnapi apukák egyre inkább apák akarnak lenni

Eközben sok kutatás világít rá arra, hogy az apák egyre inkább részt vesznek a gyermekeik életében, és szerepük már n

Mi az a vírusbullying, és mit tehetünk szülőként ellene?

A koronavírus ter

Tündérmesétől a valóságig – A gyerekszépségversenyek hatása

Kérdés, hogy még meddig és egyáltalán: miért?

A „zugtanuló”

Valószínűleg kevesen vitatkoznának azzal a kijelentéssel, hogy az iskola időnként rendkívül fenyegető közeg a diákok

Kéz a kézben

Szűk pesti utcán találkoztam velük, a fiatal anyukával és 3-4 éves forma kisfiával - amikor beértem őket, talán már a