Jelenlegi hely

„S-faktor” – avagy miért alszunk?

lehet, hogy azért van egyáltalán emlékezetünk és öntudatunk, mert alszunk…

A tudományos diskurzusokban az alvást sokan az energiatakarékosság egy módjának tekintették – ez a magyarázat evolúcióbiológiai szempontból is kézenfekvőnek tűnik. Csakhogy az alváskutatók utánaszámoltak: az ember 8 órányi alvással annyi energiát spórol, mint ahány kalóriát egy alma tartalmaz. Ennyi idő elpazarlására tehát nem lehet kielégítő magyarázat az energia-megtakarítás.

 

Szerző: 

Az ember naponta átlagosan 7-8 órát alszik, ezzel a mennyiséggel az emlősök „középmezőnyébe” sorolódik: míg a sündisznó naponta 20 órát szundít, az elefántnak mindössze 4 órára van szüksége. Bár életünkből körülbelül 25 év telik alvással, senki sem tudja pontosan, miért is töltünk ágyban ennyi időt. A legtöbb alváskutató egyetért abban, hogy az alvásnak fontos funkciót kell betöltenie, hiszen az összes magasabb rendű állat alszik ilyen vagy olyan módon, annak ellenére, hogy megvan a veszélye az öntudatlan heverészésnek...
Bizonyos, hogy a szervezet pihen alvás közben: fehérjéket épít, s lebontja az anyagcsere során felszabaduló, az örökítő-anyagot károsító szabad gyököket. Ám Jan Born pszichológus szerint ez az alvás közbeni „nagytakarítás” sem lehet az alvás oka, mivel ehhez nincs szükség a tudat kikapcsolására, mindez éber állapotban is történhetne.  Elképzelése szerint alvás közben intenzív szortírozó munka folyik az agyban; a hippokampuszban tárolt napközbeni benyomások, emlékek kiválogatódnak, a fontos emlékek átkerülnek a hosszú távú memóriába. Éber állapotban ez nem lenne lehetséges, hiszen ütközne az ingerfeldolgozással.

G. Tononi kutatócsoportja azonban ellentmond ennek a már köztudatba is beépült elképzelésnek. Szerintük az alvás nem az emlékek rögzítése miatt létfontosságú, hanem épp ellenkezőleg: legfőbb funkciója az emlékek törlése. A napközben kiépült idegsejt-kapcsolatok ritkítására azért van szükség, mert az agy különben gyorsan túltelítődne.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2010. 5. számában olvasható

 

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2020 június–július

  • Mindennapos manipulatív technikák és kivédésük

  • Koalíciók és félrecsúszó párkapcsolatok

  • Miért nem teszünk a klímakatasztrófa ellen?

  • Milyenek is a magyarok? A személyiség faktorai – 3.

  • Játék „itt, most és akkor” – a pszichodráma

  • Minden a fejben dől el? Test és lélek egysége

  • Amit a lelkiismeretünk diktál?

  • Járvány után… (?)

  • Stressz alatt másképp döntünk?

  • „Mintha minden évben érkezne hozzánk egy újszülött

  • Autizmus spektrumzavar felnőttkorban

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A napi életritmus, az éjszakai pihenés kiemelt fontosságú, az alvás jelentős szerepet játszik a szervezet ellenálló képességének fenntartásában és erősítésében. Az éjszakai...

Még ma sem értjük teljesen, mi történik ilyenkor a szervezetünkben, sőt az sem egészen világos, hogy miért van egyált

Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan....

Fáradtság, fejfájás, ingerlékenység, koncentrációs zavar, izzadás – amennyiben valaki kellő mennyiségű alvás ellenére is ilyen tünetekkel ébred, annak hátterében éjszakai...

Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MT

Rossz alvási szokások mellett az egyébként egészséges embereknél is nagyobb a szívbetegségek kockázata.