Jelenlegi hely

A szabálytalan tehetség

A tehetséget nem tesztelni kell, hanem utat engedni megjelenésének

Már a 20. század közepére kiderült, hogy az intelligencia nem azonos a tehetséggel. Sőt! Az Egyesült Államokban, a Stanford Egyetemen az 1920-as években indított követéses vizsgálatban intelligenciatesztekkel válogatták ki a tehetségeket. A  teszttel kiválogatott, több mint 1500 intellektuális tehetségből egyetlen Nobel-díjas sem lett… Ezzel szemben két fiatalt − akik a tesztben nem értek el elég jó eredményt ahhoz, hogy tehetségként azonosítsák őket − a tanáraik jelöltek a vizsgálatba.  (A két fiatal − Luis Alvarez és William Shockley − később elnyerte a Nobel-díjat!)

A tehetség eltér a többségtől, tehát szabálytalan. Ez vajon azt jelenti-e, hogy mindenképpen beilleszkedési zavarokkal küzd? Van-e szabályos és szabálytalan tehetség? A szabályokra nevelés segíti vagy gátolja a szabálytalan gondolkodást? Werner von Braun, a rakéta atyja megbukott algebrából, Yeats, a költő mindig bocsánatot kért szerkesztőitől rossz helyesírása miatt, Anatole France ugyanezen okból kétszer ismételte az érettségi vizsgát. Thomas Edisont képezhetetlennek minősítette tanítója, mert nem őt, hanem a pókot figyelte, amint a hálóját szövi a sarokban. Gyerekkorában felrobbantotta magát, ahogy Nicola Tesla is. Charles Darwint még huszonévesen is léha, lassú gondolkodású fiatalembernek tartották, mert csak sétált a parkban és bámészkodott.

 A tehetség sajátos viszonyulás a világhoz. A tehetséges embert nem egyszerűen a képességek magas szintje jellemzi, hanem különleges, a világ megváltoztatására irányuló személyisége. Ahogy Mérei Ferenc írta 1973-ban: A kreatívok nem alkalmazkodnak, hanem létrehoznak, nem megtanulnak, hanem rátalálnak vagy kitalálnak.

Már a 20. század közepére kiderült, hogy az intelligencia nem azonos a tehetséggel. Sőt! Az Egyesült Államokban, a Stanford Egyetemen az 1920-as években indított követéses vizsgálatban intelligenciatesztekkel válogatták ki a tehetségeket. Mára már bizton állítható, hogy a teszttel kiválogatott, több mint 1500 intellektuális tehetségből egyetlen Nobel-díjas sem lett… Ezzel szemben két fiatalt − akik az intelligenciatesztben nem értek el elég jó eredményt ahhoz, hogy tehetségként azonosítsák őket − a tanáraik jelöltek a vizsgálatba. Ők nemcsak tanítványaik képességeit, hanem személyiségük különlegességeit is felismerték. (A két fiatal − Luis Alvarez és William Shockley − később elnyerte a Nobel-díjat!)

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2010. 4. számában olvasható

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2020 június–július

  • Mindennapos manipulatív technikák és kivédésük

  • Koalíciók és félrecsúszó párkapcsolatok

  • Miért nem teszünk a klímakatasztrófa ellen?

  • Milyenek is a magyarok? A személyiség faktorai – 3.

  • Játék „itt, most és akkor” – a pszichodráma

  • Minden a fejben dől el? Test és lélek egysége

  • Amit a lelkiismeretünk diktál?

  • Járvány után… (?)

  • Stressz alatt másképp döntünk?

  • „Mintha minden évben érkezne hozzánk egy újszülött

  • Autizmus spektrumzavar felnőttkorban

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Mintha egy láthatatlan ujj márciusban hirtelen stop gombot nyomott volna ezeken a folyamatokon.

Az összezártságban kialakuló feszítettség változóan van jelen a családok életében.

Mindez nemcsak fizikailag, hanem pszichésen is fokozott terhet ró ránk, ezért a Magyar Pszichológiai Társaság szervez

Jóval előbb és megrázó hirtelenséggel azokkal a kérdésekkel megküzdeni a leendő szülőknek, amelyek korábban a várandósság kilenc hónapjában szép fokozatosan jelentek meg, s...

Irwin D. Yalom szerint a haláltól való szorongás alapmotivációnk, „ösztönszinten hat – beépült minden apró sejtünkbe – és az élet minden mozzanatát befolyásolja”, csak...

Amikor a gyerek dühöng, hisztizik, nagyon sok szülő egyszerűen nem tud mit kezdeni a felfokozott helyzettel, a gyerek pedig képtelen más eszközzel kifejezni magát.