Jelenlegi hely

Stressz – dopping vagy akadály?

A „lehet” és a „kell” kellemetlenül közel került egymáshoz.

A stressz, ha állandósul, betegséget okozhat. Kimerítheti a szervezet alkalmazkodóképességét, rongálja az önbizalmat, gyengíti a kontrolláltságot, a biztonságérzetet. Megküzdeni a stresszel többféle úton is lehet. A kiváltó tényező jellegzetességei, a személyiség konfliktusmegoldó-képessége árnyalja a lehetőségeket. A komolyabb stressz előbb vagy utóbb kikényszeríti elszenvedőjéből a változást. Megküzdeni vele természetesen akkor lehet a legjobban, ha megértjük, mi is hívta elő.

Az intim kapcsolat – ideális esetben – az érzelmi feltöltődés, a biztonságérzés, az önbizalomban való megerősödés terepe. A párkapcsolatok, házasságok elején gyakran mindez megadatik, de később, az évek múlásával nő az elégedetlenség a partnerrel, a családi szokásokkal, a légkörrel, a szexualitás minőségével avagy mennyiségével, a másik mindent kontrollálni akaró természetével szemben.  Változnak az értékek, a célok, az életkor, a terhek, a vágyak és az örömforrások. Nem minden házasság képes rugalmasan követni mindezt. A kapcsolattal való elégedetlenségből és a változtatási próbálkozások kudarcából kinövő tehetetlenség tovább növelheti a feszültséget. Mindezek eredményeként állnak elő a rosszkedvű csöndek, amelyeket időnként megtörnek a nehezen fékezhető indulatok. A dacosan vacsorát készítő, sértetten undok feleség a konyhában haragszik, mert hitvese nem futott be időben, a nappaliban meg a hallgatást jobban viselő férj nyomkodja a távirányítót, hogy csalódottságát a Helyszínelők kétszázadik epizódjába fojtsa. A várva várt este, a pihenés és ellazulás időszaka olykor rosszabb, mint a túlfeszített munkanap. A csend, a megvető vagy kiürült hallgatás, az üres és monoton magánélet, a túlhajszoltság érzése, a mártírszerepben való elmerülés kifejezetten megbetegítő hatású – ki-ki hajlamai, egyéni érzékenysége szerint reagál. Legfőképpen a konfliktuskerülők veszélyeztetettek. Ők azok, akik a pillanatnyi békesség kedvéért elnyomják rossz érzéseiket, önérvényesítő ösztöneiket.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2010. 4. számában olvasható

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. december–2021. januári számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Az eltűnt ember nyomában, avagy az indulatkezelés művészete

  • Van-e önmagunkkal szemben kötelességünk?

  • Miénk-e a sorsunk?

  • Amikor csak a bizonytalanság biztos

  • Mire termett az ember?

  • „Nem tudok élni nélküle”? A passzív-agresszív partner

  • Az evés rejtett örömei

  • Csak a kezemet figyeljék! Mi a közös a pszichológusokban és a bűvészekben?

  • Hogyan hat a zenetanulás gyermekem agyára?

  • Hopp, most épp jól érzed magad! A well-being terápia

  • Álmodozni jó? A fantáziavilág fogságában

  • „Iskola, iskola, ki a csoda jár oda?” Oktatás a járvány közepén

  • Életünk a korona idején

    Beszélgetés Kozma-Vízkeleti Dániellel és Kapitány-Fövény Mátéval

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Megműtöm vagy nem műtöm meg? Örömet szerzek vagy lavinát indítok el? Etikus vagy nem etikus? A praxis mindennapi, állandó dilemmái ezek – állítja dr. Juhász Péter plasztikai...

Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy add

Vajon a varázslat működik a valóságban is? Használható a humor félelemoldásra, esetleg gyógyításra?

Jó kis ellenszenves mondás ez, olyasféle, amitől rögtön kinyílik a bicska az ember zsebében.

Több százezer külföldön élő magyar valószínűleg nem fog tudni hazatérni a családjához, a különböző országokban beveze

Néha azonban olyasmit is el kell végeznie, amitől tulajdonképpen szenved… Képes „valamit valamiért” akciókra, a távol