Jelenlegi hely

„A kiálló szöget be kell verni”

Beszélgetés Indries Krisztiánnal
A japán házasságban mindenki tudja a helyét. A férfi keresi a pénzt, időnként eljár a prostituálthoz, a nő közben neveli a gyerekeket, kezeli a pénzt.

A tanszék, ahol két évig dolgoztam, pszichoanalitikus tanszék volt. Érdekes volt megfigyelni, hogyan próbálták beleágyazni a saját kultúrájukba a nyugati pszichoanalízis eredményeit. Az ödipális konfliktust náluk Adzsaszeracu herceg története jeleníti meg, bár itt inkább az anyagyilkosság áll a középpontban. Nemcsak az érzelmekhez viszonyulnak másként, hanem a szexualitáshoz is. Csakhogy míg legbelső érzelmeik elmondhatatlanok, addig a szexualitást sokkal kevésbé tartják kontroll alatt, mint mi. Ezért érthetetlenek számukra a káromkodásaink. 

Szerző: 

A nyugati kultúra egyik központi gondolata az individuum, az egyén különlegessége. A japánok leghíresebb mondásának értelme viszont az, nem szabad eltűrni, hogy valaki kilógjon a sorból. Ha Japánba utaznánk, nemcsak ettől  éreznénk úgy, kicsúszott a lábunk alól a talaj, hanem attól is, hogy nem értenénk a metakommunikáció kifinomult jelzéseit. És akkor még a zavarba ejtő kulturális különbségekről nem is beszéltünk. Mert csámcsogni lehet, sőt szellenteni is. Azt viszont senkinek sem ajánlhatjuk, hogy társaságban kifújja az orrát. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy rendőrt hívnak! Indries Krisztián kutató pszichológus két évet töltött Japánban a Kyoto Egyetem Pszichoanalitikus tanszékén. "Számtalan dolog van, amit én sem értek – vallja be –, de a japánok erre azt mondják: nem baj, az a jó, ha nem értünk valamit. Csak mi, itt nyugaton közelítünk a dolgokhoz logikusan. Japánban inkább (rá)érezni kell! A szavak a japán nyelvben nem azért vannak, hogy közöljünk velük valamit. Hiszen amit közlünk, az egész biztosan nem egyezik meg azzal, amire gondolunk. Úgy tartják, aki logikus, az nem kifinomult, és az az értékes, ha valaki kellően homályosan fejezi ki magát. A kommunikációt ők a „has művészetének” tartják – ez a haragej. Vagyis hastól hasig kell szólnunk egymáshoz, nem a szavakat kell érteni, hanem „olvasni kell a levegőt”, rá kell érezni, mit szeretne a másik. Ha kimondjuk, mit szeretnénk, akkor mindent elrontunk, mert ezzel azt feltételezzük, hogy a másik nem volt képes minket megérteni, kudarcot vallott – és ezzel szégyenbe hozzuk őt. Az a kollektivista szemlélet áll e mögött, ami az egész életüket és a gondolkodásukat is áthatja. A közösség érdeke mindig magasabb rendű, az egyén feladata pedig az, hogy áldozatot hozzon a közösségért.

Kepgaleria: 
Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. december–2022. januári számában
ezekről olvashat:

2021 december–2022. január

  • Megérteni az érthetetlent

  • Miért égessük el a régi naplóinkat – avagy miért ne?

  • KÖRVONAL

    A rockzenészek között pszichológus, a pszichológusok között rockzenész
    Beszélgetés dr. Kőváry Zoltánnal

  • A „Kell” és a „Lehet” családok – 1.

    Boldog karácsonyt!

  • A jó apa pénzt keres, míg anya babázik?

  • Matekon is talpig sminkben

    Kamaszok és a „képernyő-én”

  • MIPSZICSKE – Gyakorlati útmutató szülőknek

    Ajándékozzunk! De hogyan?

  • Találkozás a kísértetekkel

  • Agyi sérülés és viselkedésváltozás – Phineas Gage esete

  • Mi kell a sportolónak?

    Az elégtelen edző-sportoló kommunikáció hátulütői

  • Figyelsz te egyáltalán?

  • A valóság vékony fonalán függve

    Virtuális valóság alkalmazása függő betegek kezelésében

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Létezik egyáltalán olyan helyzet, ahol a megjelenés, a stílus nem számít? Ha létezne, aligha volna globálisan évi 1.900.000.000.000 dolláros iparág a ruhák és cipők...

A nagymamák kulcsfontosságú szerepet játszanak az unokák fizikai és pszichés jóllétét – és végső soron túlélését – illetően. 

Megműtöm vagy nem műtöm meg? Örömet szerzek vagy lavinát indítok el? Etikus vagy nem etikus? A praxis mindennapi, állandó dilemmái ezek – állítja dr. Juhász Péter plasztikai...

Kiderült az is, hogy az ember a nemek közti 8%-os élettartam-különbséggel még a kiegyensúlyozottabb fajok közé tartoz

Irwin D. Yalom szerint a haláltól való szorongás alapmotivációnk, „ösztönszinten hat – beépült minden apró sejtünkbe – és az élet minden mozzanatát befolyásolja”, csak...

Hogyan reagáltak elődeink azokban az évszázadokban, amikor a járványok kiváltó okairól és az ellenük való hatékony fe