Jelenlegi hely

„A kiálló szöget be kell verni”

Beszélgetés Indries Krisztiánnal
A japán házasságban mindenki tudja a helyét. A férfi keresi a pénzt, időnként eljár a prostituálthoz, a nő közben neveli a gyerekeket, kezeli a pénzt.

A tanszék, ahol két évig dolgoztam, pszichoanalitikus tanszék volt. Érdekes volt megfigyelni, hogyan próbálták beleágyazni a saját kultúrájukba a nyugati pszichoanalízis eredményeit. Az ödipális konfliktust náluk Adzsaszeracu herceg története jeleníti meg, bár itt inkább az anyagyilkosság áll a középpontban. Nemcsak az érzelmekhez viszonyulnak másként, hanem a szexualitáshoz is. Csakhogy míg legbelső érzelmeik elmondhatatlanok, addig a szexualitást sokkal kevésbé tartják kontroll alatt, mint mi. Ezért érthetetlenek számukra a káromkodásaink. 

Szerző: 

A nyugati kultúra egyik központi gondolata az individuum, az egyén különlegessége. A japánok leghíresebb mondásának értelme viszont az, nem szabad eltűrni, hogy valaki kilógjon a sorból. Ha Japánba utaznánk, nemcsak ettől  éreznénk úgy, kicsúszott a lábunk alól a talaj, hanem attól is, hogy nem értenénk a metakommunikáció kifinomult jelzéseit. És akkor még a zavarba ejtő kulturális különbségekről nem is beszéltünk. Mert csámcsogni lehet, sőt szellenteni is. Azt viszont senkinek sem ajánlhatjuk, hogy társaságban kifújja az orrát. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy rendőrt hívnak! Indries Krisztián kutató pszichológus két évet töltött Japánban a Kyoto Egyetem Pszichoanalitikus tanszékén. "Számtalan dolog van, amit én sem értek – vallja be –, de a japánok erre azt mondják: nem baj, az a jó, ha nem értünk valamit. Csak mi, itt nyugaton közelítünk a dolgokhoz logikusan. Japánban inkább (rá)érezni kell! A szavak a japán nyelvben nem azért vannak, hogy közöljünk velük valamit. Hiszen amit közlünk, az egész biztosan nem egyezik meg azzal, amire gondolunk. Úgy tartják, aki logikus, az nem kifinomult, és az az értékes, ha valaki kellően homályosan fejezi ki magát. A kommunikációt ők a „has művészetének” tartják – ez a haragej. Vagyis hastól hasig kell szólnunk egymáshoz, nem a szavakat kell érteni, hanem „olvasni kell a levegőt”, rá kell érezni, mit szeretne a másik. Ha kimondjuk, mit szeretnénk, akkor mindent elrontunk, mert ezzel azt feltételezzük, hogy a másik nem volt képes minket megérteni, kudarcot vallott – és ezzel szégyenbe hozzuk őt. Az a kollektivista szemlélet áll e mögött, ami az egész életüket és a gondolkodásukat is áthatja. A közösség érdeke mindig magasabb rendű, az egyén feladata pedig az, hogy áldozatot hozzon a közösségért.

Kepgaleria: 
Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2020 június–július

  • Mindennapos manipulatív technikák és kivédésük

  • Koalíciók és félrecsúszó párkapcsolatok

  • Miért nem teszünk a klímakatasztrófa ellen?

  • Milyenek is a magyarok? A személyiség faktorai – 3.

  • Játék „itt, most és akkor” – a pszichodráma

  • Minden a fejben dől el? Test és lélek egysége

  • Amit a lelkiismeretünk diktál?

  • Járvány után… (?)

  • Stressz alatt másképp döntünk?

  • „Mintha minden évben érkezne hozzánk egy újszülött

  • Autizmus spektrumzavar felnőttkorban

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Kiderült az is, hogy az ember a nemek közti 8%-os élettartam-különbséggel még a kiegyensúlyozottabb fajok közé tartoz

Irwin D. Yalom szerint a haláltól való szorongás alapmotivációnk, „ösztönszinten hat – beépült minden apró sejtünkbe – és az élet minden mozzanatát befolyásolja”, csak...

Hogyan reagáltak elődeink azokban az évszázadokban, amikor a járványok kiváltó okairól és az ellenük való hatékony fe

A tetoválást viselők nagy része sokáig győzködi magát arról, hogy jó döntés volt magára varratnia az adott mintát.

Átlagos autó araszol a városi forgalomban – vagyis mégsem egészen átlagos, mert bal hátsó ablakát matrica díszíti, melyen II. Erzsébet angol királynő látható olyan beállításban...

A legtöbb nézelődő – remélhetőleg – nem katasztrófaturista, nem azért jött, hogy szörnyűségeket lásson. Akkor miért vannak itt? Hiszen senkit sem ismertek azok közül, akik a...