Jelenlegi hely

A lélek harcművészete

a harcművészet páratlan lehetőséggel szolgál önmagunk megismerésére

A harcművészetek olyan én-erők kifejlesztésére adnak lehetőséget, amelyek túlmutatnak a mindennapi életben megtapasztalható helyzeteken, és előkészítenek a ritkább, de annál lényegesebb kimenetelű kihívásokra – eközben megismerjük határainkat és a lényünkben rejlő lehetőségeket. Megtanuljuk kitolni ezeket a határokat s kiaknázni lehetőségeinket. Megtapasztaljuk, milyen a jelenben létezni, s úgy fókuszálni egy feladatra, hogy nem zökkentenek ki sem szűkölő érzelmeink, sem oktondi gondolataink.

Szerző: 

Ahogyan egy ember személyisége a beszédstílusában megmutatkozik, ugyanúgy megjelenik küzdőstílusában is. Aki életében kifinomult, az a küzdelemben is szofisztikált. A kimértség vagy lobbanékonyság, visszahúzódás vagy túláradás ugyanúgy megmutatkozik harc közben, mint a mindennapi életben. Ezek megfigyelésével a harcművészet páratlan lehetőséggel szolgál önmagunk megismerésére. Ha megfigyeljük azt, hogyan küzdünk, rájöhetünk arra is, milyen a viszonyunk másokhoz. Sőt, ez a folyamat visszafelé is működik: küzdelmi stílusunk lassú formálásával életünk egyéb területein is változások állnak be. Például ha a küzdelemben megtanulunk kezdeményezőbbek lenni, ennek hatása  magánéletünkben, kapcsolatainkban is megjelenik...

 

Az edzések védett közegében olyan helyzetek megtapasztalására is lehetőség kínálkozik, amelyek a mindennapokban ritkán, vagy sosem fordulnak elő. Ezek a helyzetek gyakran olyan érzelmi töltéssel is rendelkeznek, amiből sokat megtudhatunk saját emocionális reakcióinkról. Ha például  egy sokkal erősebb ellenféllel kell megküzdenünk, az félelmet válthat ki belőlünk, de megadja a lehetőséget bátorságunk fejlesztésére is. Ilyen helyzetekben nagyon sokat megtudhatunk magunkról: megtudjuk, hogyan viselkedünk félelem vagy harag hatására; megtapasztaljuk, hogyan viseljük el a fájdalmat, a vereséget vagy a győzelmet. Ha ezt megfigyeljük, megtanulhatunk úgy uralkodni érzelmeinken, hogy közben nem tagadjuk le magunk előtt indulatainkat.

 

A teljes cikk a  Mindennapi Pszichológia  2009 decemberében megjelent 4. számában olvasható

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Mindenért az anya a hibás?

    „Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

  • Illúziók fogságában

  • Mi az, ami még értékes?

  • KANAPÉ

    „Nem kell mindig mindent tudni”

    Interjú dr. Németh Dezsővel

  • Csodagyerekek

  • Nagyi, a szuperhős

    „Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

  • A rendes ember mítosza

  • Transzgenerációs minták a párkapcsolatban

  • Mérgező pozitivitás ¬– avagy hello kittys ragtapasz a lábtörésre

  • A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

  • Szorongás: rosszból is megárt a sok

  • VRelaxáció – avagy a semmittevés művészete

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

 A szorongás ugyanis kismértékben megmenti az életet, még ha nagymértékben rettenetesen meg is tudja keseríteni.

Gyakori tünetei közé tartozik a menstruációs ciklus zavara vagy elmaradása, a nehezített teherbeesés, a petefészek po

Arra keresték a választ, hogy a Covid-19 járvány miatt bevezetett korlátozások miként változtatták meg az emberek fiz

Minden emberi élet számára vannak értékek és értékes célok - viszont egyre kevésbé tudjuk megmondani, hogy mi az, ami

Az akár évtizedekig is elhúzódó, súlyos szociális izolációval járó állapotot, az ezzel járó sajátos viselkedést – és

Akár a keringési betegségek kialakulásának rizikóját is növelheti a szociális jetlag nevű jelenség, ami alatt a szaba