Jelenlegi hely

4 nő – vagy 1? Tara alteregói

Amerikai filmsorozat az HBO-n, premier: augusztus 4. kedd, 20:00
hirtelen elkezd egészen másképpen viselkedni, mint azelőtt: valamelyik „alteregója” veszi át a hatalmat

2009-ben az USA egyik legnépszerűbb sorozata a United States of Tara. A történet főszereplője, Tara Gregson boldogan él férjével, Max-szal és két szép gyermekükkel: a 15 éves Kate-tel és a 14 éves Marshallal. Pontosabban, boldogan élne – ha nem lennének alszemélyiségei. Ha nagy stressz vagy érzelmi megterhelés alá kerül, elsötétül előtte a világ, és hirtelen elkezd egészen másképpen viselkedni, mint azelőtt: valamelyik „alteregója” veszi át a hatalmat. Mikor visszatér, persze semmire sem emlékszik…


Cikkek: 

 

 

Az Egyesült Államokban a 2009-as sorozatok közül az egyik legnépszerűbb a United States of Tara, amelyet producerként Steven Spielberg, forgatókönyvíróként a Juno című filmért Oscar-díjat nyert sztriptíztáncosnő, Diablo Cody jegyez. A történet főszereplője, Tara Gregson boldogan él férjével, Max-szal és két szép gyermekükkel: a 15 éves Kate-tel és a 14 éves Marshallal. Pontosabban, boldogan élne – ha nem lennének alszemélyiségei. Ha nagy stressz vagy érzelmi megterhelés alá kerül, elsötétül előtte a világ, és hirtelen elkezd egészen másképpen viselkedni, mint azelőtt: valamelyik „alteregója” veszi át a hatalmat. Mikor visszatér, persze semmire sem emlékszik…  

 

Kik is „ők”?

Tara, a „főszemélyiség” kétgyermekes, boldog házasságban élő, dolgozó asszony, aki gyerekszobákba készít falfestményeket – és néha nagyon rosszul érzi magát a bőrében…

T egy vad, füvezős, provokatív tini, aki még a tangát is kívül hordja. Jól kijön Kate-tel, ellátja esemény utáni tablettával, időnként pedig nagy bevásárlási orgiát rendez vele. Gyakran megpróbálja elcsábítani Maxet – a férj azonban ellenáll neki, mert úgy egyeztek meg Tarával és a pszichiáterrel, hogy bajt okozna, ha lefeküdne az alszemélyiségekkel.

Alice a klasszikus házitündér, a tökéletes otthonteremtő, aki hisz a hagyományos értékekben. Nett, jólfésült, tüchtig. Ő az egyetlen alszemélyiség, aki az összes többit ismeri. Amikor a terapeuta szembesíti a személyiségeket, elmondja, hogy Tarát gyengének tartja; ő akar lenni a fővezér. Nagyon szeretne egy saját gyereket, mert úgy véli, hogy Marshall és Kate nem az ő, hanem Tara és Max gyerekei…

Buck Tara alszemélyiségei közül az egyetlen férfi, a sör és a motorok megszállottja. Iszik, mint egy gödény. Hangos, büdös, nagyképű bajkeverő, aki cigivel az agyarai között járkál, és mindenkit jól leoszt. Ha valaki pofázik, annak be is mos egy nagyot. Hogy nincs pénisze, azzal magyarázza, hogy a vietnami háborúban megsebesült, és le kellett vágni. A nőket nagyon szereti: Kate barátnői sincsenek tőle biztonságban.

 

 

Honnan ered a DID?

Az általam látott részek érzékenyen, s remek humorral azt mutatják be,  hogy az embert – jelen esetben Tarát – milyen kellemetlen, zavarba ejtő helyzetekbe sodorhatja, ha van néhány másik személyisége. Pszichológiai szempontból korrektnek tekinthető, hogy kiderül: az asszony disszociatív identitászavara akkor kezdődött, amikor gimnazista korában megerőszakolták. A DID kóroktanában ugyanis mindig nagy szerepet játszik a gyermek- vagy kora serdülőkorban elszenvedett trauma. Előfordul, hogy a még kialakulatlan én-határokkal rendelkező személyiséget számára elviselhetetlen impulzusok érik (például a kisgyermek nemi erőszak, bántalmazás áldozata lesz, súlyosan elhanyagolják vagy gyilkosság, más borzalmak szemtanújává válik).

Az emberek zöme saját személyiségét egységesnek éli meg, ám előfordul, hogy énünk egyes részei, működésformái időlegesen szétválnak – például a diszkóban, tánc után azt mondjuk: „nem is tudtam magamról, csak a tánc volt…”. Ezt a szétválást nevezzük disszociációnak, ami teljesen természetes, időnként mindenkivel előforduló jelenség. A kisgyermeket érő trauma hatása azonban esetenként olyan erős lehet, hogy a személyiség a szó legszorosabb értelmében „megbomolhat”, s ez ellen az elme nem tud másképp védekezni, csak ha a disszociációt kiterjeszti az én teljes területére, és „megtöri” azt – az én egy-egy funkciója lehasad az eredeti személyiségről: Tara szexualitásából így lett T, a vad, erotikus csitri; agressziójából Buck, a goromba férfi; gondoskodó, összetartó erejéből Alice, a háziasszony.

A sorozat egy csöppet szépíti a DID világát a valósághoz képest – Tarát nem kisgyermekkorában érte a trauma, s egy szexuális visszaéléssel viszonylag „olcsón megúszta”, ezért nem is tartozik a legsúlyosabb esetek közé. Ezt a kis kozmetikázást leszámítva, a film nemcsak a színészi játék és a sok humor miatt megragadó – igen jó példa az „edutainment”-re, amit magyarra talán „szórakoztató nevelésként” fordíthatunk. Miközben a Gregson család életét nézzük, sok mindent tanulhatunk a disszociatív identitászavarról (és mellette a toleranciáról, a feltétel nélküli elfogadásról, stb.) Érzékenysége, humora miatt bátorításként és vigaszként szolgálhat a DID-ben szenvedő betegek és családtagjaik részére.

 

 

DID ≠ SZKIZOFRÉNIA

Az általános vélekedéssel szemben Tara betegsége nem a szkizofrénia, hanem a többszörös vagy multiplex személyiségzavar, újabb nevén disszociatív identitászavar (Dissociative Identity Disorder, DID). Gyakori félreértés, hogy a „többszörösen hasadt személyiség” egyenlő a szkizofréniának nevezett elmebetegséggel. Valójában a két betegség nem azonos. Míg a DID fő tünete az én egységének felbomlása, különböző alszemélyiségek kialakulása, a szkizofrénia lényege a különböző pszichés működések „szétesése”, az összhang felborulása. A szkizofrénia bizonyos tünetei átfedést mutathatnak a disszociatív identitászavarral: elsősorban a pszichotikus állapot jelenléte és az élettér beszűkülése. Azonban míg a DID hátterében egyértelműen a beteg szörnyű gyermekkori élményei állnak, a szkizofréniában nagyobb szerepet tulajdonítunk az örökletes hajlamnak és a központi idegrendszer károsodásának. A szkizofréniás betegek legtöbbje jól beállított, gondosan ellenőrzött gyógyszeres kezelés mellett éveken át akár teljesen tünetmentesen élhet.

A DID gyógyítása nagyon bonyolult feladat, mert a személyiség legmélyebb rétegeit érintő, igen súlyos betegségről van szó; a kezelés nem lehetséges korrektív élményfeltáró, hosszú pszichoterápia nélkül. A cél az, hogy a lehasadt én-részeket visszaintegrálják az alapszemélyiségbe – ez sokszor hosszadalmas, kudarcokkal, visszaesésekkel tarkított folyamat. A disszociatív énállapotokat létrehozó traumák olyan erős hatásúak lehetnek, hogy az énrész köré az elme amnéziás gátat épít: ezért a különböző alszemélyiségek általában nem tudnak egymásról, a „gazdaszemélyiség” elveszti tudatosságát, ha egy másik rész a felszínre tör. A DID tipikus eseteiben általában egy identitás van, aki tud a többiekről, aki még közvetíteni is képes közöttük: ő a „hírhozó”. A terápia kezdő lépése az lehet, hogy a terapeuta a hírhozót nyeri meg szövetségeséül, őt „mutatja be” először az alapszemélyiségnek, ez után következik a többi rész integrálása.

Az HBO csatornáin bemutatásra kerülő kasszasikerekről, a legújabb sorozatokról és a provokatív témákat boncolgató, HBO saját gyártású produkciókról további információkat talál a www.hbo.hu weboldalon!


Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2020 augusztus–szeptember

  • Én igazán empatikus vagyok – A házasságok 8. hazugsága

  • Mi csak védeni akarunk téged!” – Helikopterszülők

  • A félelemre apellálás a meggyőzésben

  • Külföldön élő magyarok

  • Mi is az az intelligencia?

  • Gyerekek válás után – A váltott elhelyezés

  • Családi kassza – gyerekszemmel

  • Soha ne rázd meg a kisbabát!

  • „Szemünk fénye” az óvodában

  • Mit őriz az iskolaőr?

  • Éjszakai mozdulatok

  • Az autizmus színei

  • Villanófényben

  • A placebo-hatás

  • Segíthetek?

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A diagnosztizáltan major depresszióban szenvedő gyermekek körében nagyon magas arányú az öngyilkos magatartás.

Most megjelent tanulmányuk újabb kutatási irányokat nyithat a demenciák, köztük az Alzheimer-kór megértésében és keze

Mindenki ismeri azt a túlsúlyhoz kapcsolható hiedelmet, hogy a kövérség és a jókedv édestestvérek – vagyis, hogy aki

A pszichés zavarokkal élők a járványhelyzet miatti szorongásnak még kiszolgáltatottabbak, mint a zavarokkal nem élő embertársaik.

A vizsgálatok szerint a magányosság-érzés szoros kapcsolatban van a negatív érzelmek túlsúlyával, a depresszió kockáz

Szám szerint 250 ezer demens beteg él ma Magyarországon, és ha hozzávesszük a közvetlen családtagokat, akkor szinte b