Jelenlegi hely

Intuíció és emlékezés

Egy-egy nehéz döntés előtt (vagy után) valószínűleg mindenkiben felmerül a kérdés: hogyan születnek döntéseink? Honnan származnak és mennyire megbízhatóak megérzéseink, intuícióink, amikre legtöbb döntésünket alapozzuk?  Akár tapasztalatainkból (emlékeinkből) származnak, akár evolúciós örökségünkből, sok esetben félrevezetnek bennünket. Ha már erről beszélünk: hogy állunk az emlékezéssel? Egyáltalán: hányféle emlékezet létezik? És újra itt a kérdés: mennyire megbízhatóak emlékeink? 

Következő 7 cikkünk olvastán számos kérdéssel szembesülünk, az előbbiek csupán ízelítőt jelentenek az intuíció és az emlékezés kapcsán felmerülő dilemmák sorából – bízunk abban, hogy cikkeinkből ki-ki választ kap a benne feltoluló kérdésekre.

A test szavak nélkül beszél, emlékszik, zokog, dühös vagy sóvárog – a kérdés csak az, hogy értjük-e a szavát… Mai cikkünk Indries Krisztián írása: A test emlékezete.

 

 

A test emlékezete

A testünkhöz való viszony, a testünkről kialakított kép legszemélyesebb, legintimebb tapasztalásunk. 

A pszichoterápiától sokan a test élménytartományának feltárását, a saját testhez való viszonyulás javítását, a testséma korrigálását, a nem verbális önkifejező viselkedés tudatosítását és a test örömszerző képességének visszaállítását várják. Freud egyik korai követője, Wilhelm Reich munkássága nyomán a pszichoterápiák világában egyre inkább fókuszba kerül a testélmény, a test megéléséhez köthető tudatos és a tudatból kiszorított tapasztalások, a testképzetek világa – vagyis a test tudattalana.

Share

Döntsön a tudattalan?

Egy holland kutatócsoport kísérletsorozata alapján arra a következtetésre jutott, hogy ha fontos kérdésben kell döntést hoznunk, jobb, ha nem gondolkodunk rajta tudatosan. 

Ehelyett azt javasolják, hogy a releváns információk összegyűjtése után ne foglalkozzunk tovább a témával – vagy akár aludjunk is rá egyet –, a válasz nemcsak hogy be fog ugrani, hanem így még jobb döntéseket tudunk hozni, mint ha tudatosan foglalkoznánk vele. Például ha lakásvásárlás előtt állunk – mondják a kutatók – a döntést hagyjuk egyszerűen a tudattalanunkra, mert tudatos gondolkodásunk túl lassú ahhoz, hogy egy ilyen sok információra épülő döntési helyzetben helytálljon.

Share

Ezt műveli a stressz az emlékeinkkel

„Új, bejósolhatatlan és kontrollálhatatlan” – így írta le John Wayne Mason az 1960-as években, mit jelent legtöbbünk számára egy stresszt keltő szituáció. 

„Új, bejósolhatatlan és kontrollálhatatlan” – így írta le John Wayne Mason az 1960-as években, mit jelent legtöbbünk számára egy stresszt keltő szituáció. 

Share

Meghamisított emlékek

Előfordult már veled, hogy kristálytisztán emlékeztél valamire, de kiderült, hogy tévedsz? Talán egy filmrészletre emlékeztél rosszul, talán egy gyermekkori emlékről derült ki, hogy mások szerint nem lehet valóságos.

Előfordult már veled, hogy kristálytisztán emlékeztél valamire, de kiderült, hogy tévedsz? Ez mindannyiunkkal megesik időnként...

Share

Hitek és tévhitek az emlékezetről

Cikkek: 

Számos családi vacsora ment már tönkre a közös emlékek részleteivel kapcsolatos vitákon – mindannyian nehezen viseljük, ha a saját emlékeink hitelességét kérdőjelezik meg. Ezzel szemben az emlékezet működésével foglalkozó kutatások arra hívták fel a figyelmet, hogy az egyedi események rögzítéséért felelős epizodikus emlékezeti rendszer nagyon is pontatlan, nemcsak a kihagyásra hajlamos, hanem a betoldásra is.

„A Professzor Úrnak kiváló a memóriája, csak egy kicsit feledékeny.” A mondat az MTA büféjében hangzott el – a szendvicsek és üdítők szervírozásáért felelős kedves hölgy fogalmazta meg ily módon azt az első látásra paradoxonnak tűnő gondolatot, hogy az emlékezet egyszerre lehet kiváló és csapnivaló. Ez a gondolat egyben az elmúlt száz év emlékezetkutatásának is egyik legnagyobb felfedezése. Az emberi emlékezeti folyamatok tanulmányozásából egyértelműen arra a következtetésre lehet jutni, hogy többféle emlékezet létezik…

Share
Feliratkozás RSS - Intuíció és emlékezés csatornájára