Jelenlegi hely

Mozart elixírje - 2. rész

Herceg Attila képe

Abszolút hallás és az agy

Az első részben olvasottak alapján úgy tűnhet, mintha az abszolút hallás kizárólag valamilyen deficit mentén jöhetne létre. Számos kutatás tette fel a kérdést, hogy vajon a képesség tetten érhető-e az agy működésének megfigyelése által.

A The New York Times hasábjain 1995 februárjában megjelent cikk szerint tudósok megtalálták az abszolút hallásért felelős agyi területet, mégpedig a bal agyféltekén. Schlaug és Steinmetz agyi képalkotó eljárásokkal végzett kutatásuk során megállapították, hogy az abszolút hallással rendelkező zenészek agya kevésbé szimmetrikus, mint a nem zenészeké. Előbbiek bal agyféltekében a nyelvi érzékért és a nonverbális hangok feldolgozásáért felelős terület kiterjedtebb, mint a jobb féltekében. Zatorre szerint az MRI-vel végzett vizsgálatok jó irányt jelentenek, ugyanakkor nem ért azzal egyet, hogy a zenei képességek csupán a bal agyféltekéhez kötődnek, ennél sokkal összetettebb jelenségről van szó. Szintén zenészekkel és nem zenészekkel végzett vizsgálatai során kimutatta, hogy amennyiben a kísérleti személyek különböző zenei motívumokat hallgattak, vagy azt a feladatot kapták, hogy ítéljék meg hangok egymáshoz viszonyított magasságát, a jobb agyfélteke hallási kérge mutatott megnövekedett aktivitást, ám amennyiben külső auditív inger hiányában kellett ismerős dallamokat felidézniük, abban az esetben az aktivitás a bal féltekében jelentkezett. Ennek tulajdoníthat az, hogy bizonyos agyi károsodások esetén a zenei és a nyelvi képességek nem egyformán sérülnek, sőt, olykor az egyik képességterület érintetlen marad.
A frissebb kutatások az ún. planum temporalét teszik felelőssé az abszolút hallás képességéért.

 

A titok csak az agyban keresendő?

Nem csupán a tudomány, hanem maga az élet is számtalan alkalommal bizonyította, hogy nem mindenért kizárólag az agyunk felel, bár tény, hogy csodálatos szervről beszélünk, amely – a bevezetőben említett cikkben leírtakkal ellentétben – nem csupán életünk kezdeti szakaszában őrzi meg alkalmazkodó és önmagát „újrahuzalozó” képességét, noha plaszticitása ekkor a legjelentősebb.

Ugyancsak tény, hogy a tehetség hátterében sokszor áll „a szokásostól jelentősen eltérő agyi szerveződés” – írja Dr. Gyarmathy Éva (2009). Az atipikus kognitív sajátosságok figyelmeztető jelek ugyan, ám önmagukban nem okolhatók semmiért. A kiemelkedő képességek - miként az abszolút hallás is – valóban összetett jelenségek. Érdemes visszaemlékezni Varró Margit gondolatára, mely szerint a zenei tehetség kognitív és affektív komponensekből épül fel. Az, hogy mi történik az agyunkban, az a kognitív tényező, amely valóban befolyásolható, megváltoztatható, alakítható.

 

Hogy jön mindehhez egy gyógyszer?

Amennyiben valaki továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az egyes képességek mögött álló agyi működésekre helyezze a hangsúlyt, joggal vélheti úgy, hogy az adottságok manipulálhatók a neurális folyamatokba való beavatkozás révén. Szintén a The New York Timesban jelent meg egy cikk 2003-ban „Egy nap savantként” (Savant for a day) címmel, amely arról a kísérletről számol be, melynek során Synder és munkatársai az agy elektromágneses stimulációjával (TMS-sel) savant képességeket idéztek elő egészséges alanyoknál. Innen már egyenes út vezet a Valproate-hez: ezek szerint ugyanis lappangó képességekről van szó, amelyek úgy érhetőek el, ha az agy megszokott működését ideiglenesen megváltoztatjuk.

A Valproate nevű gyógyszer gyakran használatos antiepileptikum, hangulatjavító, görcsoldó, emellett bipoláris zavar, ritkábban major depresszió, valamint migrénes fejfájás kezelésére is alkalmazzák, továbbá kutatások folynak a HIV vírus, valamint a rák elleni alkalmazására. Hatóanyaga, a valproinsav a hiszton deacetiláz, valamint a gamma-amino-vajsav (GABA) gátlásában vesz részt. Alkalmazása terhesség alatt jelentősen megnöveli az különféle rendellenességek, többek között az autizmus, valamint a mentális retardáció kockázatát. Egy amerikai tanulmány szerint a valproinsavval kezelt epilepsziában szenvedő gyerekek 58%-a rohammentes volt a gyógyszerezés hatására, ugyanakkor megjegyzik, hogy más antiepileptikumokkal összehasonlítva Valproate szedése esetén gyakoribbak a mellékhatások, ezek közül pedig kiemelik a figyelemzavart.

 

Adódik tehát a kérdés: egy epilepszia elleni gyógyszer valóban segít abban, hogy abszolút hallásra tegyünk szert? S főként: ha egészségesek vagyunk, miért szedjünk gyógyszert csupán azért, hogy fejlesszük képességeinket? Tény, hogy a zenetanulást sosem késő elkezdeni, ugyanakkor kétlem, hogy általa, valamint egy gyógyszer hatására új adottságokat fedezhetnénk fel magunkban – pláne olyanokat, amelyek sosem voltak jelen. Azt pedig különösen kétlem, hogy valóban létezne Mozart elixírje, egy zenei doppingszer. A teljesítményfokozáshoz ugyanis elengedhetetlenek a specifikus készségek, a megfelelő edzettség. Ezek nélkül még egy kisebb versenyt sem nyerhetünk meg, az Olimpiáról pedig még álmodoznunk is kár.

Share

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <p> <span> <div> <h1> <h2> <h3> <h4> <h5> <h6> <img> <map> <area> <hr> <br> <br /> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <table> <tr> <td> <em> <b> <u> <i> <strong> <font> <del> <ins> <sub> <sup> <quote> <blockquote> <pre> <address> <code> <cite> <embed> <object> <param> <strike> <caption> <!--pagebreak--> <iframe>
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.