Jelenlegi hely

Műemlékek mindenkinek

Nagy Bendegúz képe
Luxemburg piros lift

Műemlékek mindenkinek – Akadálymentesítés, mint hozzáadottérték.

Melyik a fontosabb? Az épület vagy az ember? Azóta, hogy mi emberek építünk ez az egyik legnehezebb kérdés. Hogy érnek-e a sérült emberek annyit, hogy miattunk átalakuljanak az évszázados épített értékek, pedig modern átirata az évezredes kérdésnek.

Tizenöt éve hallgatom a témában jártas ép szakemberek érthető fanyalgását. Örökölt, érinthetetlen építészeti csodák kontra sérült embereknek segítséget nyújtó stílusidegen műszaki megoldások. Az akadálymentesség szó kiejtésével, főleg ha a műemlék is elhangzik, azon nyomban sok minden egymásnak feszül. Elmélet a gyakorlat ellenében. Mintaszerű törvényi háttér a nem működő gyakorlattal szemben. Esztétikum kontra funkcionalitás. Épület az ember ellenében. Ember az ember ellenében. Ép ember a sérült ember ellenében. Érdekképviselet a törvényi háttér ellenében.

Jó lenne, ha a műemlékek kezelésénél is lehetőség szerint sérült szakemberek képviselnék az érdekeket. Az emberét és az épületét egyaránt. Így egyelőre marad a kommunikációs zűrzavar.

Le kell ülni és őszintén beszélni, mert a leülés összehozza az embereket. Az akadályokat először a fejekben kell kigyomlálni. A személyes érintettség kérdése itt is kardinális. Mihelyst átkerül a másik oldalra, a leghanyagabb ellenharcos politikusból, bürokratából vagy éppenséggel építészből lesz a leghatékonyabb esélyegyenlőségi szószóló.

Ne várjuk meg ennek a pillanatnak a materializálódását! Intelligens, érző emberekként menjünk elébe a konfliktusoknak. Fejben fordítsunk.

Ha elfogadjuk a sérült embert partnernek és első osztályú állampolgárnak, a legnehezebb kérdéseket már fel sem kell feltenni. Hiszem, hogy az épület van az emberért és nem fordítva. A sérült személy is elsősorban ember, akinek alkotmányos jogai vannak, ezért a sérült ember is jogosult az épített környezet akadálytalan használatára. Az állam kötelezettsége, hogy ezt lehetővé tegye.

Akadálymentesség, egyenlő esélyek és önrendelkező élet biztosításának tekintetében az állam Magyarországon folyamatos törvénysértő magatartást tanúsít.

Az akadálymentességet biztosító műszaki megoldásokat elrejteni vagy nem elrejteni csak megközelítés kérdése. A lényeg, hogy megvalósuljanak. A műemlékeket akadálymentesítő műszaki megoldásokat nem lehet mindig elrejteni. De ezt a gondolatot, megelőzi egy sokkal korábbi. Mi legyen velünk? A sérült embert elrejteni vagy nem elrejteni?

Ha nem szándékozunk paraván mögött tartani a sérült embereket, vállalni kell a műszaki megoldások esetleges esztétikai visszásságát. Magyarország az egyenlő esélyek biztosítása szemszögéből a XXI. század küszöbén nem emberközpontú, humanista, hanem bürokrata, jogszabálykövető, tekintélyelvű ország.

Nem lehet és nem is kell minden műemléket teljes mértékben akadálymentesíteni. De azokat igen, ahol napi szinten üzemszerűen, látogatóként vagy dolgozóként fordulnak meg emberek. Épek és sérültek. A kompromisszumot nem elvi síkon, hanem a műszaki megoldásokban kell meghozni. Műemléképületek felújítása során, amelynek része az akadálymentesítés is, a tervezés és kivitelezés során nagyon nehéz döntéseket kell hozni. A legnehezebb döntés elfogadni és folyamatosan szem előtt tartani, hogy a műemléket emberek fogják használni. Sérült emberek is.

A budapesti és miskolci Építészkamara épülete sem akadálymentes. Ezért nem vagyok és leszek tagja a Kamarának, akkor sem, ha így sohasem lesz tervezési jogosultságom.

Református emberként vasárnaponként néha betérnék Isten házába meditálni, de mivel nagyon kevés az akadálymentes templom, nem tudom a hitem gyakorolni.

Sokan nem tudják, hogy törvényi kötelezettség szempontjából a műemlék épület nem képez kivételt. Az akadálymentességet láthatatlan köntösként lehet és kell a legcsodálatosabb műemlékekre ráhúzni. Az akadálymentességnek a műemlék épületben észrevétlenül kell működnie, mint a Földet körülvevő atmoszférának.

Műemlékekben is lehetséges a szép és funkcionális akadálymentesítés. Vatikán, a madridi Escorial, Louvre, Loire menti és egyéb nyugati gótikus katedrálisok , várak, paloták Nyugat és Észak-Európa szerte. High-tech üveglift a hollandiai Breda-ban a katedrális egyik tornyának kellős közepén. Az emberek imádják. A sérült emberek is végre feljuthatnak. Az ép emberek korábban soha nem látott perspektívából gyönyörködhetnek az építészeti csodákban. Lyon. Notre-Dame de Fourvier katedrális. Lift a hegy gyomrában. Felnyíló tölgyfaajtó mögött üveglift. Felnyíló eredeti mozaik padlózat. Műszaki megoldás mindenre van. Ezért vagyunk mi, építészek. Mindent megoldanánk, ha lenne rá igény és pénz. Mindenre találunk szép és elfogadható megoldást, ha a rendszer lehetővé teszi.

A műemlék épület nem műemléknek épült. Amit ma műemléknek nevezünk, a maga korában gyakran súlyosan megosztotta a társadalmat. A műemlék épületeknek hosszú kórtörténete van. A több évszázados korral bíró épületeket számtalanszor átépítették, a XX. században általában modernizálták. Ebbe a folyamatba, ha a sérült embereket komolyan akarjuk venni, bele kell férnie az akadálymentességnek is.

Várjuk, várjuk!

Nagy Bendegúz,
2014. május 9, Budapest OORI

Share

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <p> <span> <div> <h1> <h2> <h3> <h4> <h5> <h6> <img> <map> <area> <hr> <br> <br /> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <table> <tr> <td> <em> <b> <u> <i> <strong> <font> <del> <ins> <sub> <sup> <quote> <blockquote> <pre> <address> <code> <cite> <embed> <object> <param> <strike> <caption> <!--pagebreak--> <iframe>
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.